A magyar háztartásokban is jól jöhet a kínai fejlesztés: napfénnyel számolnák fel a kukaszagot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIgencsak biztos jele a nyári melegnek amikor már messziről érezni, hogy közeledünk a kukákhoz. A hőségben gyorsan bomlásnak induló ételmaradékok olyan szagot képesek produkálni, amelyen sokszor még a kuka lezárt fedele sem segít. A probléma világszerte ismerős, a tartós és egyszerű megoldás azonban már kevésbé kézenfekvő.
A kuka fedelébe épített aktívszénszűrő nem mindig semlegesíti a kellemetlen szagokat
A kínai Central China Normal University támogatásával dolgozó kutatócsoport olyan, napenergiával működő betétet fejlesztett ki, amely közvetlenül a kuka fedelébe szerelhető, és lebontja a kellemetlen szagokért felelős vegyületeket.
A prototípus valódi élelmiszer-hulladékkal végzett kísérletben több mint 40 napon keresztül működött.
A háztartási szemétben lévő élelmiszer-maradékok gyorsan bomlásnak indulhatnak, különösen meleg és párás időben. A folyamat során több erős szagú vegyület keletkezik, köztük az ecetsav, amely az ecet jellegzetes, szúrós szagáért is felelős.
A kellemetlen szagok mérséklésére jelenleg többek között aktív szenes szűrőket használnak a kukák fedelénél. Ezek megkötik a szagokat okozó anyagok egy részét, hatásfokuk azonban magas hőmérsékleten és nagy páratartalom mellett romlik.
A kutatók ezért magát a kukára sütő napfényt használnák fel a szagok megszüntetésére.
Jinlong Wang, a tanulmány egyik levelező szerzője szerint kifejezetten gyakorlati problémából indultak ki: a kellemetlen szagot már a forrásánál, a kuka belsejében akarták kezelni, mielőtt az kijut az utcára.
Nem elfedi, hanem lebontja a szagot okozó vegyületet
A fejlesztés alapját a mangán-dioxid (MnO2) adja. Ez viszonylag olcsó katalizátor, amely fény hatására képes megkötni az illékony szerves savakat, valamint elősegíteni az ecetsav kémiai kötéseinek felbontását.
A kutatócsoport a mangán-dioxidhoz ionosan lítiumot kapcsolt, ez utóbbi pedig egyfajta elektronikus erősítőként javította a katalizátor teljesítményét.
A laboratóriumi, mesterséges napfénnyel végzett vizsgálatokban az így előállított anyag hatékonyabban bontotta az ecetsavat, mint az önmagában használt mangán-dioxid vagy az aktív szén. Sőt, a katalizátor magas páratartalom mellett is megőrizte működőképességét. Ezt követően elkészítették a rendszer valódi kukákon használható változatát.
- Az átlátszó,
- gázáteresztő
betétbe olyan lencsét építettek, amely a napfényt a katalizátorrétegre koncentrálja. A kivehető modult egy hagyományos, kerekes szemetesedény fedeléhez lehetett rögzíteni.
A fedélbe épített rendszer természetes napfény mellett folyamatosan bontotta a keletkező ecetsavat, és több mint 40 nap után is hatékonyan működött.
A módszer egyik előnye, hogy nincs szüksége elektromos fűtésre. Wang szerint a hagyományos katalitikus szagtalanító rendszereknél hővel aktiválják a katalizátort, az általuk fejlesztett eszköz viszont ehhez a napfényt használja.
A kutatás eredményeit az American Chemical Society Environmental Science & Technology című tudományos folyóiratában közölték.
