Meghallgatta minisztereit Trump, megmenekült Európa: itt a nap híre a magyar autósoknak – az amerikai elnök könyörületét azonnal megérezhetik
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságDonald Trump elnök jelezte, hogy csökkent a hajlandósága az amerikai dízelexport betiltására, tekintettel arra a kockázatra, hogy az intézkedés az üzemanyagárak emelkedését okozhatja. Egyik vezető tisztviselője pedig arra utalt, hogy Európa hamarosan új dízelkészleteket dobhat piacra.
Trump szerdán újságíróknak azt mondta, hogy Chris Wright energiaügyi miniszterrel és Doug Burgum belügyminiszterrel továbbra is mérlegeli a külföldre irányuló dízelértékesítés korlátozását, ugyanakkor elismerte figyelmeztetésüket, miszerint egy széles körű exporttilalom nem kívánt következményekkel járhat.
Úgy gondolják, hogy ez valamelyest segítene a dízelárakon, de más dolgok árát megemelhetné, és szerintem most jó helyzetben vagyunk, mert az olajárak hamarosan csökkenni kezdenek
– mondta Trump. „Úgy tűnik, hogy ez kedvezőtlenül hatna a benzinre, vagyis annak ára kissé emelkedne, miközben a dízelé valamelyest csökkenne, és úgy gondoljuk, hogy jelenleg nagyon jó helyzetben vagyunk” - tette hozzá.
Jönnek a félidős választások, miközben rekordszinten az üzemanyagár
- A dízelárak rekordmértékben emelkedtek, ami
- fokozza a Fehér Házra nehezedő nyomást néhány héttel a félidős választások előtt, amelyeken
- Trump Republikánus Pártja elveszítheti a Kongresszus feletti ellenőrzést.
- A választók különösen a magas megélhetési költségek miatt értékelték kedvezőtlenül Trump teljesítményét.
Wright szerdán rámutatott a magas árak enyhítésének egyik lehetséges módjára, és azt mondta, hogy
európai barátaink részéről bejelentések várhatók olyan új dízelkészletekről, amelyek piacra kerülnek.
A Fehér Ház tisztviselői számos más, célzott intézkedést is mérlegelnek a költségek csökkentésére, amelyek jóval elmaradnának egy exporttilalomtól. A lehetőségek között szerepel, hogy arra ösztönözzenek egyes, nagymértékben amerikai dízelre támaszkodó európai országokat, hogy szabadítsák fel készleteik egy részét – mondták az ügyet ismerő, a belső egyeztetések bizalmas jellege miatt névtelenséget kérő források.
Az európaiak spájzolnak
Amerikai tisztviselők azt kifogásolták, hogy az európai országok lemaradtak az Egyesült Államok és Japán mögött a globális olajtartalékok összehangolt felszabadításában az iráni háború közepette.
Wright szerint több európai ország „csak töredékét szabadította fel annak a kőolaj- és kőolajtermék-mennyiségnek, amelyre ígéretet tett”.
A Nemzetközi Energiaügynökség olajpiacokért felelős vezetője a hónap elején azt mondta, hogy Európa továbbra is jelentős mennyiségű vészhelyzeti olajtartalékkal rendelkezik.
Olajipari vezetők és energiaelemzők arra figyelmeztették a Trump-kormányzatot, hogy a dízelexport korlátozására irányuló bármilyen lépés a benzin árát is megemelheti, mivel a finomítók a két üzemanyagot párhuzamosan állítják elő. Érvelésük szerint ha a finomítókat a dízeltermelés visszafogására kényszerítik, a benzintermelés is csökkenne, ami tovább növelné a kutaknál fizetendő árakat.
- A dízel határidős piacain mind Európában, mind az Egyesült Államokban jelentős árfolyam-ingadozások következtek be azóta, hogy Trump szeptember elején elismerte: fontolgatja az exporttilalmat.
- Az amerikai gyártású üzemanyag árprémiuma szinte teljesen összeomlott, ami azt jelezte, hogy a piacok külföldön drágább dízelre számítanak.
- Később az árprémium ismét emelkedett, ahogy enyhültek a kereskedők exporttilalommal kapcsolatos félelmei.
- Az AAA autóklub legfrissebb adatai szerint a kiskereskedelmi dízelár gallononként 6,41 dollár volt, alig maradva el a múlt héten felállított történelmi rekordtól.
Európát hatalmas csapás érné
Egy amerikai exporttilalom azért lenne különösen veszélyes, mert az USA jelenleg a világ legnagyobb dízelexportőre. Az amerikai szállítások ráadásul éppen akkor váltak létfontosságúvá, amikor kevesebb orosz és közel-keleti dízel érkezik a piacra. Az S&P Global szerint az Egyesült Államok a harmadik negyedévben napi mintegy
- 360 ezer hordó dízelt szállít Európába,
- szemben a háború előtti 250 ezer hordóval.
Nagy-Britanniában és Hollandiában augusztusban az amerikai termék már a teljes dízelimport 62–72 százalékát adta. Az amerikai export kiesése után Európának, Latin-Amerikának és más importőröknek ugyanazért a kisebb mennyiségű szabad dízelért kellene versenyezniük. India növelhetné az exportot, de kapacitása nem elegendő az amerikai mennyiség teljes pótlására. Oroszország, mint említettük korlátozza az exportot. A Wood Mackenzie számítása szerint lényegében
Kína az egyetlen ország, amelynek jelenleg elegendő szabad finomítói kapacitása lehetne ahhoz, hogy érdemben enyhítse a hiányt – de egyáltalán nem biztos, hogy Peking ezt megtenné.
A Wood Mackenzie modelljében egy amerikai exporttilalom hatására az északnyugat-európai dízel finomítói árrés 27 százalékkal emelkedne. Európa ráadásul már most magas finomítói kapacitáskihasználtsággal működik, így kevés lehetősége lenne arra, hogy saját termeléssel pótolja az importot. A Wood Mackenzie szerint
a tilalom napi mintegy 700 ezer hordónyi dízel-felesleget terelne az amerikai tárolókba.
A Mexikói-öböl térségében lévő készletek valamivel több mint egy hónap alatt elérhetnék a maximális kapacitást. Ezután a finomítóknak napi több mint kétmillió hordóval kellene csökkenteniük a nyersolaj-feldolgozást. Ez az exporttilalom paradoxona. Egy finomító nem tudja egyszerűen leállítani a dízelgyártást, miközben változatlan mennyiségű benzint állít elő. A termelés visszafogásával a benzinkínálat is csökkenne. A Goldman Sachs szerint a tárolók telítődése után az amerikai benzin kiskereskedelmi ára akár 30 centtel is emelkedhetne gallononként.
