Végleg padlóra kerülhet a német autóipar, 200 ezer munkahely tűnhet el 2031-ig: ez már a teljes összeomlás küszöbe, még ha nem is mondják ki – a szele Magyarországot is meglegyintheti
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Roland Berger elemzésének – arról a Totalcar számolt be – egyik legfontosabb megállapítása, hogy 2031-ig akár 200 ezer állás is veszélybe kerülhet a német autóiparban. A szám nem egy konkrét vállalat bejelentett leépítési programját jelenti, hanem egy előrejelzés arra az esetre, ha az iparágra nehezedő verseny- és költségnyomás tovább erősödik. A német autóipar összeomlása így nem feltétlenül egyik napról a másikra bekövetkező eseményt jelent, hanem egy olyan átalakulási folyamatot, amelynek során gyárak, beszállítók és munkahelyek kerülhetnek veszélybe.
Fotó: Hendrik Schmidt / AFP
A kínai autógyártók egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a német autóiparra
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az iparági vitában már „radikális megoldások” is felmerülnek. Ezek között elsősorban a költségek, a vállalati struktúrák és az elektromos átállás ütemének felülvizsgálata szerepel.
A német autóipar az idei első féléves adatok szerint 691 500 ember foglalkoztat, ez két évtizede nem látott mélypont, 5,8 százalékos mértékű csökkenés az előző év azonos időszakához képest.
A német autóipar problémái mögött több tényező áll, de az egyik legfontosabb a kínai gyártók európai térnyerése. A Volkswagen szerint a vállalat működési környezete „strukturálisan és mélyrehatóan” megváltozott.
Arne Meiswinkel, a Volkswagen igazgatóságának személyügyekért felelős tagja korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy a kínai gyártók olcsó exporttal jelennek meg az európai piacon. Ez jelentős ár- és versenynyomást helyez a német autógyártókra.
A Volkswagen ezért a költségszerkezet átalakításával és a vállalati szabályok újragondolásával próbál reagálni a helyzetre. A konszern a németországi üzemi kollektív szerződéseinek jelentős részét felmondta, köztük a munkafeltételeket átfogó keretszerződést is.
Az IG Metall szerint a 13 kollektív szerződésből tízet érint a felmondás, amelyek 2026. december 31-én járnak le.
A keretszerződés több mint 100 ezer németországi Volkswagen-dolgozó alapvető munkafeltételeit szabályozza, többek között a munkaidőt és a különböző juttatásokat. A szakszervezet szerint a változások hatásai 2027 januárjától válhatnak igazán érzékelhetővé, és már most ellenállást helyezett kilátásba.
A Volkswagen már most tízezreket küldene el
A Roland Berger által jelzett 200 ezres munkahelyveszteség különösen annak fényében jelentős, hogy a Volkswagen önmagában is hatalmas létszámleépítést hajt végre.
A konszern a korábbi programokon felül világszerte további 50 ezer munkahely megszüntetését tervezi, amelynek mintegy fele a németországi telephelyeket érintheti.
Emellett több üzem és telephely hosszú távú jövője is bizonytalan, különösen a 2031–2034 közötti időszakban.
A Volkswagen 2024-es megállapodása már korábban is 35 ezer németországi munkahely leépítését irányozta elő 2030-ig. A megállapodásért cserébe a munkavállalók foglalkoztatásának védelmét 2030 végéig meghosszabbították, és a vállalat vállalta, hogy addig nem hajt végre működésből fakadó elbocsátásokat, illetve nem zár be üzemeket.
A mostani konfliktusok ugyanakkor azt mutatják, hogy a német autóiparban egyre nehezebb fenntartani ezt az egyensúlyt.
Nem csak a Volkswagen van bajban
A problémák nem egyetlen vállalatra korlátozódnak. A német autóipar egészét érinti az elektromos átállás, a magas európai gyártási költség, a kínai konkurencia erősödése, valamint az európai kereslet bizonytalansága.
Az átalakulás különösen azokban a területekben jelenthet komoly kockázatot, amelyek a hagyományos belső égésű motoros járművek gyártásához kötődnek. Az elektromos autók előállítása ugyanis eltérő beszállítói és gyártási struktúrát igényel, ami egyes munkakörök és üzemek iránti igényt is csökkentheti.
A német autóipar válsága már a munkahelyeken túl is érezteti hatását. A Mercedes-Benznél például a vállalat költségcsökkentési programjának részeként egyes üzemekben bónuszt kínálnak azoknak a dolgozóknak, akik önként távoznak. A vállalat emellett a munkaszervezés átalakításával is próbálja javítani a termelékenységet.
A németországi irodai dolgozóknál például nagyobb munkahelyi jelenlétet várnak el, a Mercedes szerint ugyanis a személyes jelenlét növelheti a termelékenységet.
A Mercedes-Benz vezetése a német autóipar válságában egyre keményebben próbálja ráirányítani németországi dolgozói figyelmét a kelet-európai gyárak költségelőnyére. Egy belső prezentáció szerint ugyanaz a munka Romániában több mint 80 százalékkal olcsóbb lehet, mint Németországban. Közben a kecskeméti Mercedes-üzem munkaóraköltsége is jóval alacsonyabb a német telephelyekénél, ami vállalaton belüli versenyelőnyt jelent a magyar munkavállalók oldalán, de németországi összeomlást alighanem itt is megéreznénk.
Fotó: aquatarkus / Shutterstock
Tízezrek tiltakoztak a munkahelyekért
A helyzet társadalmi feszültséget is gerjeszt. Szeptember végén Németország-szerte több tízezer munkavállaló vonult utcára, hogy a munkahelyek és az üzemek védelméért demonstráljon.
A megmozdulások hátterében az áll, hogy az autóipar átalakulása nemcsak a nagy gyártók alkalmazottait érinti. A beszállítói láncokon keresztül a német ipar széles köre függ az autógyártástól, így az egyes üzemek leépítései további vállalatokra is hatással lehetnek.
A Roland Berger 200 ezres prognózisa ezért nem pusztán egy újabb létszámadat a német autóipar válságáról:
a szám azt mutatja, hogy az ágazat előtt álló átalakulás a következő években a német munkaerőpiac egyik legfontosabb kérdésévé válhat.
A tét közben egyre nagyobb: a német autógyártók úgy próbálják felvenni a versenyt a kínai konkurenciával, hogy közben saját költségeiket is jelentősen csökkenteniük kell. A következő években így az lesz a fő kérdés, hogy az iparág képes lesz-e végrehajtani az elektromos és technológiai átállást úgy, hogy közben megőrizze németországi termelési bázisának és munkahelyeinek jelentős részét.
