Vészjósló fordulat: elszabadult az eurozóna inflációja, újabb súlyos csapás fenyegeti Európát
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz eurozóna inflációja az Európai Központi Bank célértékének kétszeresére gyorsult, ami tovább erősíti az újabb kamatemelés mellett szóló érveket.

Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint
- októberben a fogyasztói árak éves összevetésben 4 százalékkal emelkedtek, szemben az előző havi 3,8 százalékkal.
- Ez 2023 szeptembere óta a legmagasabb érték, és megfelel a Bloomberg elemzői felmérésében szereplő medián előrejelzésnek.
- Az energiaárakhoz hasonló, erősen ingadozó tételeket kiszűrő maginfláció a várakozásoknak megfelelően 2,5 százalékon maradt.
- A legutóbbi inflációs hullámot elsősorban az energiaárak emelkedése hajtotta, miközben a szolgáltatások inflációja 3,3 százalékra gyorsult.
Erősödik a kamatemelési nyomás az EKB-n
Bár az EKB a múlt hónapban változatlanul hagyta a kamatokat, a jegybank döntéshozói jelezték, hogy készek az iráni háború kitörése óta immár harmadik alkalommal is kamatot emelni, ha nem javulnak az inflációs kilátások.
Christine Lagarde, az EKB elnöke egyértelműnek nevezte a monetáris politika várható irányát. Az EKB vezetői közül többen is hangsúlyozták, hogy az októberi kamattartás nem jelenti a monetáris szigorítás végét. Joachim Nagel, a német Bundesbank elnöke ennél is tovább ment: szerinte
valószínűleg már a következő hónapban újabb kamatemelésre lesz szükség, amennyiben az inflációs helyzet nem javul.
A befektetők és az elemzők decemberre várják a következő kamatemelést. Ekkor jelennek meg az EKB friss negyedéves előrejelzései is, amelyek átfogóbb képet adnak majd a 21 tagú euróövezet gazdasági állapotáról. A befektetők arra számítanak, hogy a jelenleg 2,5 százalékos betéti kamat jövőre elérheti vagy meghaladhatja a 3 százalékot.
Az eurozóna inflációja gyorsul, a maginfláció viszont nem
„Bár az euróövezet inflációja októberben 4 százalékra ugrott, az adatok legfontosabb tanulsága az, hogy az energiaár-sokk kezdete után több mint hat hónappal is visszafogott maradt a mögöttes inflációs nyomás. Az EKB októberi ülésén külön is hangsúlyozta, hogy a magasabb energiaárak csak korlátozott mértékben gyűrűztek át a maginflációba. Ez megerősíti azt a véleményünket, hogy az EKB közel jár a kamatemelési ciklus lezárásához, miután decemberben még egy utolsó emelést hajt végre” — fejtette ki David Powell, a Bloomberg Economics vezető euróövezeti közgazdásza
Egyelőre az energiaárak hajtják az inflációt
Az inflációs nyomás eddig nagyrészt az energiaszektorra korlátozódott. Az EKB azonban óvatos, és szeretné megakadályozni, hogy az energiaárak emelkedése jelentős béremeléseken és a vállalatok eladási árainak növelésén keresztül a gazdaság más területeire is átterjedjen. A jegybank által számolt, a bérek alakulását követő mutató ugyanakkor arra utal, hogy
2027-ben jelentősen lassulhat a bérek növekedési üteme.
A legfontosabb kérdések egyike, hogy a 21 tagú euróövezet gazdasága mekkora további monetáris szigorítást képes elviselni. Az európai gazdaság eddig viszonylag jól ellenállt a közel-keleti konfliktus következményeinek, ahogyan korábban Donald Trump vámintézkedéseinek is. A franciaországi költségvetési és politikai nehézségek ellenére az euróövezet gazdasági növekedése a harmadik negyedévben meghaladta a várakozásokat.
Egy újabb EKB-kamatemelés azonban már annak a kamatsávnak a felső határára emelné a kamatszintet, amelyen belül a monetáris politika gazdasági hatásait még viszonylag ártalmatlannak tekintik. További kockázatot jelent a globális kötvényhozamok emelkedése, valamint az, hogy a tél kezdetén az európai földgáztárolók töltöttségi szintje alacsony.


