Csak Csehország és Szlovákia emelt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A tegnapi cseh kamatemelés indoklásában szerepelt az ottani költségvetési helyzet kilátásainak fokozatos romlására való hivatkozás, illetve az inflációs kockázatok növekedésére való utalás is Zdenek Tuma cseh jegybankelnök nyilatkozatában. Azonban az sem elhanyagolható a határozat szempontjából, hogy a cseh korona – amely az első fél évben a világ legjobban teljesítő devizája volt – igencsak gyengén szerepelt az utóbbi hetekben, csaknem két százalékot esett az euróhoz képest az elmúlt hónapban.
A kamathatározat egyébként nem volt érzékelhető a korona tegnapi árfolyamában. Nem változtatott viszont alapkamatán a lengyel jegybank, az előzetes várakozásokkal összhangban az irányadó ráta továbbra is eddigi legalacsonyabb szintjén, 4 százalékon marad. A döntést elsősorban az indokolta, hogy a lengyel pénzromlás üteme az inflációs cél alatti jelenleg, a költségvetés helyzete pedig rendezettnek tekinthető. Lengyelország egyébként augusztusban az EU legalacsonyabb inflációs rátáját – 1,6 százalékot – mondhatta magáénak. Veszélyforrást leginkább az újabb előre hozott választásokkal fenyegető kormányválság jelenthet. Ennek tudható be elsősorban a zloty tegnapi gyenge szereplése, amely magával húzta forintot is: az eurójegyzések napon belüli mintegy másfél forintos gyengülését követően a 273,6 forintos szint fölé szaladtak, a lengyel deviza pedig mintegy fél százalékot veszített az euróval szemben a bankközi devizapiac szerdai kereskedésén.
Változatlanul, 8,25 százalékon hagyta irányadó rátáját a román központi bank kamatdöntő bizottsága is. A döntést az infláció 1990 utáni legalacsonyabb szintjével magyarázták a román jegybanknál. Kamatdöntő ülést tartott a norvég nemzeti bank is: a Norges Bank a várakozásokkal összhangban 3,00 százalékon hagyta alapkamatát. VG
