Fejlődik a kártyakultúra
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A plasztikot vásárlásra 2003-ban mindössze a válaszadók 31 százaléka használta, míg az idén közel 60 százalékuk. A kártyahasználati szokásokat vizsgáló felmérés ugyanakkor rámutat arra is, hogy a készpénzfelvételi hajlandóság nem változott: havonta mindössze 2-3 alkalommal megyünk kártyával az automatához. Ennél is kevesebbszer veszünk ki pénzt hitelkártyával, sőt, utóbbi plasztikot még mindig csak havonta átlagosan három-négy alkalommal használjuk vásárlásra és pénzfelvételre összesen. (A hitelkártyás készpénzfelvételek alacsony aránya érthető: azokat ugyanis nagyon komoly jutalék mellett hajlandók csak nyújtani a hitelintézetek.)
A felmérés szerint a bankkártya legfőbb előnyeként a válaszadók harmada az egyszerűséget nevezte meg, szerintük ugyanis a készpénzhasználat ehhez képest egyre körülményesebb és költségesebb.Zdenek Houser, a MasterCard Europe Magyarországért, Horvátországért és Szlovéniáért felelős üzleti igazgatója szerint ezt a magyarok tájékozottsága magyarázza, ami évről évre szélesebb e témakörben. Például 10 megkérdezett ügyfélből ma 8 tudja, mi a különbség a betéti és hitelkártya között, míg három éve csak öten tudták felvázolni az eltéréseket.
Akkor a válaszadók zömének részben vagy egészben téves ismerete volt a kártyás fizetés díjairól, ma viszont 60-70 százalékuk tudja, mennyibe kerül az ATM-használat itthon és külföldön.
A kártyás vásárlás további terjedésének egyik akadálya azonban a hazai elfogadóhelyek alacsony száma. Hasonló fejlettségű és méretű országokban egymillió kártyabirtokosra átlagosan 10 ezer kereskedelmi elfogadóhely jut, itthon azonban a 6,5 millió kártyabirtokost mindössze 27 ezer szolgálja ki – mondta Zdenek Houser.
Az elfogadóhelyek számának növelése mellett további motivációt jelentene, ha több kedvezmény járna a kártyahasználathoz – mutat rá a felmérés. Az egyre népszerűbb co-branded (társmárkás) kártyák egyebek mellett a használatukkal járó kedvezményes lehetőségek miatt fogynak jobban, mint a hagyományos plasztikok: a közös márkajelzésű társkártyák száma tavaly meghaladta az egymilliót Magyarországon.
Hitelkártyából ennél is több fogyott – tavaly már 1,6 millió ilyen típusú plasztik volt forgalomban –, de a kamatmentes periódust mindössze a kártyahasználók harmada használja ki: ennyien fizetik ugyanis viszsza a periódus lejártakor a teljes hitelösszeget. Az ügyfelek csaknem fele teljesen feltölti hitelkeretét, míg 16 százalékuk csak a kötelező részletet fizeti vissza határidőre.
Utóbbi adatok azonban az egyre szélesebb tájékozottság mellett inkább ennek ellentétével magyarázhatók, hiszen a plasztik használatával kapcsolatos költségekre a hazai hirdetések kevéssé hívják fel a figyelmet. VV
