Pénz- és tőkepiac

Így nem kell a bankcsomag

Élesen támadja a szakma és a politika is a kormánynak a – bankmentő csomag névre keresztelt – pénzügyi közvetítő rendszer stabilizálását elősegítő törvényjavaslatát. Az már biztos, hogy az Országgyűlés költségvetési bizottsága által elutasított és parlamenti vitára alkalmatlannak talált javaslatot az ellenzéki képviselők módosító indítványokkal tervezik megbombázni. A döntést követően maga Veres János pénzügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy az idei év büdzséjét is módosításra kényszerítő csomag néhány pontján kész változtatni az új tervezetben, mielőtt azt benyújtja a parlamentnek.

Kékesi Tibor, az MSZP képviselője szerint a kormány ezt nem bankmentő csomagnak gondolja, hanem a pénzügyi közvetítő rendszert, a bankrendszert stabilizálónak. A szocialisták szerint állami segédlettel rendbe kell tenni azokat a hitelintézeteket, amelyek veszélyeztetik az egész rendszer stabilitását.

Egyre élesebben adnak nemtetszésüknek hangot a hazai bankok is, ahogy körvonalazódni látszik a tervezet. Szerintük ugyanis a magyar pénzügyi környezet helyzete alapvetően eltér a bankcsomagokat bevető nyugat-európai államokétól. Urbán László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese fejezte ki először a múlt héten azt a reményét, hogy a jelenlegi javaslat nem lép hatályba. A vezérigazgató szerint ugyanis az „az angolszász modellt tükrözi, amelyben az állam részesedést és beleszólást nyer a csődbe ment bankokban, és nem a közép-európait, ahol a gazdaság likviditásán kívánnak javítani”. Ebben a formában a hitelintézet vezetése nem tudná javasolni azt elfogadásra a részvényeseknek, arról pedig ők döntenek – mondta Urbán László. A hazai szabályozásnak inkább az osztrák modellt kellene követnie, ahol az egyébként stabil, működőképes bankoknak az állam azért juttat tőkét, hogy a gazdaság működését eredményesebben tudják finanszírozni – tette hozzá a vezérigazgató-helyettes. Lapunk megkeresésére a CIB Banknál és a K&H-nál is úgy nyilatkoztak, hogy nem tartanak igényt állami tőkejuttatásra; az utóbbi cég kiemelte, hogy az üzleti folyamatokhoz szükséges pénzügyi hátteret az anyabank, a KBC csoport biztosítja. Az MKB Bank megvárja a törvény elfogadását, de lapunknak annyit elmondott, hogy szintén az anyabankjától, vagyis a BayernLB-től várja a devizafinanszírozás biztosítását.

Alapvetően tévedés bankmentő csomagról beszélni – véli dr. Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: a banki reakciókból is egyértelműen kiolvasható, hogy a meghatározó magyar hitelintézetek stabilak, a garanciális megerősítésre nincs szükségük, a tervezet valójában a nemzetközi piacoknak szóló kormányzati gesztusként értékelhető.

A mentőcsomagot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérte a magyar kormánytól. Az eredeti tervek szerint a magyar bankoknak szánt 600 milliárd forintos pénzügyi csomagból 300 milliárd a hitelintézetek tőkejavítására, a fennmaradó rész pedig egy garanciaalap felállítására szolgált volna. Már az eredeti tervezeten is módosítani kényszerült a kormány: a jogszabályi javaslatból kikerült a 200 milliárd forintos tőkekövetelményről szóló passzus, amely néhány bankra szűkítette volna le a csomagban részt vevők körét – ez pedig európai versenyjogi akadályokba ütközhetett volna.

A csomagot az ellenzéki képviselők egyébként azért szavazták le, mert alkotmányossági szempontból találták aggályosnak, hogy az állam túlzott jogokat kapna a hitelintézetek irányításában.

Versenyjogi aggályokat vet fel egyébként az Urbán László által említett bécsi banksegélytervezet is. Osztrák lapok arról írnak, hogy a 100 milliárd eurós tervezetet akár vissza is dobhatja az európai versenyjogi biztos, Neelie Kroes, aki már korábban jelezte, ellentétes az uniós normákkal például az Erste Groupnak juttatandó 2,7 milliárd eurós kedvezményes hitel (ugyanis azt alacsony, 8 százalékos kamatra adná az állam).

A brit 37 milliárd fontos bankcsomag keretében viszont jelentős állami tulajdonhoz jut a londoni kincstár. Eddig részleges kormányzati felügyelet alá került a Bradford & Bingley, teljes állami irányítás alá a Northern Rock. Állami forráshoz jut a Barclays Capital, a Royal Bank of Scotland és a HBOS is. A legradikálisabb lépést az egyébként szintén IMF-segélyre szoruló Izland hajtotta végre: ott a kormány a három legnagyobb bank államosítására kényszerült. GT

Függőben lévő bankmentő tervek

(teljes körű vagy részintézkedések, országok szerint)

- Ausztria

- Belgium

- Finnország

- Görögország

- Hollandia

- Magyarország

- Lettország

- Spanyolország

- Svédország



- Ausztria

- Belgium

- Finnország

- Görögország

- Hollandia

- Magyarország

- Lettország

- Spanyolország

- Svédország A pártok a csomagról Kékesi Tibor, MSZP, a költségvetési bizottság tagja: „A képviselők más bizottságokban tovább egyeztetnek a banki mentőcsomagról, miután a költségvetési bizottság hétfőn elutasította azt. A végső formájában való elfogadáshoz hosszabb időszak kell, ugyanakkor december 15-ig, az utolsó idei plenáris ülésig matematikailag még lehet belőle valami. Ehhez kompromisszumos, pontosító javaslatokra van szükség. A szocialista párt részéről is lesznek módosító indítványok, s a tartalmi vita csak most kezdődik.”

Horn Gábor, Az SZDSZ ügyvivője: „Szükség van ilyen típusú beavatkozásra, de ez a tervezet erre nem alkalmas. A jogszabály jelentős állami befolyással és túlhatalommal járna, ezért jelezte minden bank, hogy a támogatással nem kíván élni. A szabad demokraták a kvázi újraállamosítást nem támogatják. A csomag céljával nincs probléma, kell ilyen garanciális elem, de nem ilyen feltételekkel. Amennyiben a kormány átdolgozza a tervezetet, hajlandó a párt is támogatni azt.”

Varga Mihály, A Fidesz alelnöke: „A csomag szakmailag rossz és elfogadhatatlan. Akiket érintett volna, tiltakoznak, és nem kívánnak ebben részt venni. A késő Kádár-kori szocializmus szelleme kísért: átvennék a bankok irányítását, míg a részvényeseket csak két év múlva fizetnék ki. A csomag keretösszege pedig hatszázról 1500 milliárd forintra emelkedett. A segítségre ugyanakkor szükség lenne, ezért bízom abban, hogy a kormány visszavonja és átdolgozza a tervezetet.”

Herényi Károly, Az MDF frakcióvezetője: „Azért szavaztunk ellene, mert a törvénytervezetet nem jól dolgozták ki, s a hatályossági kérdései nem egyértelműek. A jogszabály egésze ugyanis jövőre hatályát vesztené, miközben egyes részei érvényesek maradnának, vagyis a pártnak a kodifikációs részekkel vannak gondjai. A csomagra ugyanakkor szükség van, hogy törvényi keretei legyenek a hitelintézetek tőkeemelésének. Van még rá elég idő, hogy átdolgozzák a javaslatot.”

Hargitai János, A KDNP frakcióvezető-helyettese: „Kell egy a bankok likviditási pozícióját javító csomag, de ez nem alkalmas erre. Számunkra nem derül ki a javaslatból, hogy az állam mennyi többletért adná tovább a hiteleket a bankoknak. Az valószínű, hogy a költségvetés nyerni szeretne rajta. A csomag szabályozási lépései ugyanakkor támogathatók, s a KDNP elfogad bizonyos állami befolyást is. Azonban a párt alkotmányellenesnek gondolja, hogy a kormány átvegye a magánbankok irányítását.”-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek