BUX 39,922.65
+1.45%
BUMIX 3,733.54
+0.52%
CETOP20 1,755.75
0.00%
OTP 8,416
+3.16%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+2.38%
0.00%
ZWACK 18,800
+0.53%
-8.42%
ANY 1,570
+0.64%
RABA 1,075
0.00%
0.00%
+1.09%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+2.53%
0.00%
+1.18%
OTT1 149.2
0.00%
+0.46%
MOL 2,912
+0.34%
-0.26%
ALTEO 2,370
+0.85%
-5.88%
-0.21%
EHEP 1,020
0.00%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.68%
-24.05%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.19%
+0.86%
0.00%
+0.76%
0.00%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.91%
NAP 1,234
-0.32%
0.00%
+7.03%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Ingatag az állampapírpiac

Állampapír. Csökkent a hozamszint a tegnapi likviditási diszkontkincstárjegy-aukción (dkj): a meghirdetett 40 milliárd forintnyi mennyiséget az egy héttel korábbinál 20 bázisponttal alacsonyabb, 9,3 százalékos hozamon adta el az Államadósság-kezelő Központ. „Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a befektetők 100 bázispontos kamatvágást áraztak be a követező hat hétre” – mondja Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere.

A piac tehát hisz a kamatvágásban, dacára annak, hogy az állampapírok hozama a múlt hét utolsó napjaiban emelkedett. Csütörtökön és pénteken a dkj-k referenciahozama 0,17– 0,4, a kötvényeké 0,35– 0,69 százalékponttal nőtt. „A jegybank decemberi rendkívüli kamatvágása és a január elején várt rendkívüli kamatvágás elmaradása bizonytalaníthatta el a piacokat a kamatpályát illetően” – mondja Eppich Győző, az OTP Bank elemzési központjának helyettes vezetője, aki szerint részben a 10 százalékon hagyott alapkamat emelte meg a múlt hét végén a hozamokat. A másik ok Eppich szerint az lehetett, hogy a hosszú kötvények hozama piaci anomáliák miatt decemberben irreálisan mélyre, a tízéves államkötvénynél 8, a 15 évesnél 7,5 százalék alá sülylyedt, és ennek szükségszerűen korrigálódnia kell.

Szintén közrejátszhatott az állampapír-piaci bizonytalanságban, hogy az utóbbi hetekben egyre világosabbá válik, a vártnál nagyobb lehet a receszszió. Az Aegon Alapkezelő például ma már 3 százalék körüli lassulást vár, a kisebb hazai össztermék pedig – érthetően – a GDP-arányos hiányt is megnöveli: a tervezett 2,6 százalék helyett nagyjából 3,6 százalékos lehet emiatt az idén a deficit. A hiány kompenzálásának egyik módja az áfa emelése lehetne; erről szóló híresztelések is elterjedtek az elmúlt napokban a piacon – erősítette meg lapunknak Orbán mellett Barcza György, a K&H vezető elemzője is. A szakemberek szerint a kormánynak mintegy 3 százalékponttal kellene emelnie a fogyasztási adó kulcsát ahhoz, hogy ledolgozza a deficitnövekedést. Ez a lépés viszont gerjeszti az inflációt, ezért Barcza úgy gondolja, a Magyar Nemzeti Bank jövő heti kamatdöntő ülésén a jelenlegi 10 százalékos szinten hagyja majd az alapkamatot.

Az elemzők többsége azonban úgy véli, a központi bank inflációs célkitűzését még az áfaemelés sem veszélyezteti, így a jövő héten fél százalékponttal csökkenhet a kamat. A pénzromlás üteme ugyanis az idén bőven 3 százalék alatt marad, sőt, a Merrill Lynch és a JPMorgan londoni közgazdászai tegnapi elemzésükben már csak 1,5 százalékos inflációt jövendöltek a nyárra. A tegnap az euróval szemben a 280-as szint alá gyengülő forint sem változtat ezen érdemben, sőt, ami az inflációt illeti, Orbán szerint a központi bank akár a 300-as váltási szintig is elengedhetné a hazai fizetőeszköz kurzusát. HB

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek