Alig tesz félre a magyar

A magyar lakossági befektetők túlnyomó többsége betétben helyezi el nélkülözhető pénzét, ám még mindig nagyon magas, 72 százalékos azoknak az aránya, akiknek semmiféle pénzügyi megtakarításuk nincs – derül ki a GfK csoport által a The Wall Street Journal Europe megbízásából tavasszal készített felmérésből. (A kutatás ezúttal 11 országot – köztük kelet- és nyugat-európai államokat, valamint az USA-t – érintett.) A magyarok konzervatív befektetési attitűdje az elmúlt évek alatt alig változott: a válaszadók 91 százaléka biztonságos eszközökbe fektetné a pénzét, és mindössze minden tizenkettedik-tizenharmadik választana kockázatosabb befektetési formákat is.

Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója elmondta: a válság hatására „mintha magához tért volna” a hazai lakosság, így a GDP-arányos megtakarítás lassan emelkedésnek indult. Ehhez a hitelfelvételi kedv drasztikus visszaesése társul, hiszen a kölcsönt felvenni szándékozók aránya – a megkérdezettek nyilatkozatai alapján – már öt százalék alatti. A nettó pénzügyi vagyon viszont az 1996-os szint környékére esett vissza, hiszen csak a devizaátértékelődésen 600–1000 milliárd forint közötti összeget veszítettek a hazai háztartások.

A bankbetét mindenesetre magasan vezet a pénzügyi megtakarítást generálni képes hazai háztartásoknál: az összes válaszadó 17 százaléka választja ezt az instrumentumot, míg az életbiztosítások és a nyugdíjcélú megtakarítások hét-hét százaléknyi lakossági befektető bizalmát élvezik. A részvények népszerűsége ugyanakkor – a sajtóban megjelent híradásokkal ellentétben – nem növekedett: mindössze a válaszadók egy százaléka választaná ezt a befektetési formát.

Érdekes eredményt hozott nálunk az a kérdés is, amely az esetlegesen rendelkezésre álló 25 ezer euró felhasználására vonatkozott. A válaszadók egyharmada nem is nagyon tudna mit kezdeni az ölébe hullott összeggel, húsz százalékuk fektetné bankbetétbe, részvénybe pedig csak négy százalékuk merné invesztálni a pénzt.

A jövőbeli kilátásokat illetően egyértelműen a magyarok a legpesszimistábbak: 57 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a következő egy évben jóval kevesebbet takarít meg, mint jelenleg, és egynegyedük arra számít, hogy valamilyen mértékben csökken a félretehető pénze. Arra, hogy többet takaríthat meg, mindöszsze a hazai megkérdezettek két százaléka számít, a sokkal többet félre tenni szándékozók aránya pedig nem is mutatható ki. Ezzel szemben Kelet-Európában a sokkal kevesebb megtakarításra számítók aránya „csak” 43 százalék volt tavasszal, és az eddiginél is jóval többet félretenni szándékozóké is elérte az öt százalékot. (Ebből a szempontból egyébként az amerikaiak a legderűlátóbbak: 36 százalékuk ítéli meg úgy, többet tud majd megtakarítani, és nagyjából ugyanennyien látják úgy, hogy kevesebbet.)

A magyaroknál lévő megtakarítások mennyisége is elmarad némileg a régiós országokétól: míg a térség államaiban a megkérdezettek átlagosan négy százaléka 25 ezer euró feletti pénzügyi megtakarítással rendelkezett, addig a magyarok mindöszsze egy százaléka nyilatkozott úgy, hogy 15–25 ezer euró közötti félretett pénze van. VG