Eltérő pénztári hozamok

Úgy tűnik, a pénztárak meglehetősen különböző befektetési stratégiát valósítottak meg a választható portfóliós rendszer bevezetése kapcsán. Erre utal legalábbis, hogy a pénzügyi felügyelet honlapján közzétett árfolyamadatok alapján igen nagy a szórás az egyes portfóliótípusokba tartozó alapok hozama között. Július 31-én például az év elejétől nézve a leggyengébb és a legjobb alap hozama között több mint 20 százalékpont volt a különbség.

Már a szinte 100 százalékban állampapírokba fektető kiegyensúlyozott alapokon belül is komoly eltéréseket találni. A kategória legjobban teljesítő alapja a Dimenzióé volt, amely csaknem tíz százalékot szedett magára az év elejétől, eközben a leggyengébb portfólió, a Budapest Nyugdíjpénztáré alig 2,7 százalékot fialt. A klasszikus alapok döntő többsége – 19-ből 13 kasszáé – egyébként 5 és 7 százalék közötti nyereséget ért el.

Lényegesen nagyobb különbségeket lehet találni a kiegyensúlyozott alapok hozama között. A kategóriában az élen a Dimenzió, az ING és az OTP kaszszái állnak 11 százalék fölötti hozammal, a sereghajtók pedig az Axa csoport pénztárainak alapjai. Július végén az Axa Nyugdíjpénztár kiegyensúlyozott portfóliója „mínusz nullában”, a Premiumé –1 százalékon alatt állt. (E két alapon kívül egyébként az összes magán-nyugdíjpénztári portfólió pluszban áll.)

Összességében véve a legmagasabb hozamokat a növekedési alapok között találni. Az éllovas a Quaestoré, amely több mint 20 százalékot szedett magára az év eleje óta. Az ezüstérmes a múlt év nagy vesztese, az OTP lett 18,72 százalékos nyereséggel. A harmadik helyen az átlagosnál szintén magasabb részvényhányadot tartó ING áll 18,52 százalékkal. A lista végén az Axa kasszája áll mindössze 1,23 százalékos hozammal. Ennek a pénztár magyarázata szerint az az oka, hogy az alap kezelői úgy vélik, bekövetkezik még egy nagyobb korrekció a részvénypiacokon, ezért óvatosságból kevésbé kockázatos eszközökben tartják a vagyont. VG