Gyarapodtak a vagyonok

Jó évet zártak tavaly a vagyonkezelők, több mint 28 százalékkal nőtt ugyanis a náluk lévő kezelt vagyon – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) által tegnap közzétett regiszterből. A szövetség tagjai az év végén 7664 milliárd forintnyi vagyont kezeltek összesen, az alapok alapja konstrukciók miatti duplikációkat leszámítva pedig 6761 milliárd forintot tett ki az összvagyon.

Az intézményi vagyonok legnagyobb hányadát a pénztári portfóliók tették ki, ezekben az év végén a Bamosz-tagoknál 2742 milliárd forint volt. A pénztárak vagyona tavaly a részvény- és állampapír-piaci ralinak köszönhetően 35,6 százalékkal nőtt. A kasszák portfólióinak több mint fele még mindig hazai állampapírban van, egy átlagos nyugdíjalap 42,2 százaléknyi államkötvényt és 10 százaléknyi diszkontkincstárjegyet tartalmaz. A részvények aránya 36,5 százalékot tesz ki, ennek háromnegyede valamilyen külföldi papír. Ezenkívül hazai és külföldi kötvényeket, jelzálogleveleket is vásárolnak a pénztárak viszonylag komolyabb mennyiségben, ingatlanba azonban a Bamosz adatai szerint csak elvétve fektetnek.

A Bamosz-tagok által a biztosítók számára kezelt vagyon 1560 milliárd forintot tett ki tavaly év végén, vagyis egy év alatt csaknem 36 százalékkal gyarapodott. A pénz kisebbik része, 533 milliárd forint a unit-linked termékekben volt, az ilyen eszközalapok vagyona az év eleje óta mintegy a harmadával bővült. A unit-linked portfólióknál tavaly már lényegesen nagyobb rizikót vállaltak a vagyonkezelők, mint 2008-ban. Ennek megfelelően a hazai állampapírok súlya az eszközalapokban 28,1 százalékosra zsugorodott, a részvényeké pedig 46 százalékosra nőtt, ennek négyötöde egyébként külföldi papír volt.

A unit-linked biztosítások portfóliójában csaknem kétharmados a befektetési jegyek aránya, vagyis a külföldi befektetések zöme közvetve, alapokon keresztül valósul meg. Érdekesség, hogy a befektetési alapok összesített portfóliója viszont lényegesen kockázatkerülőbb, mint a unit-linked eszközalapoké, mindössze 21,9 százaléknyi részvényt tartalmaz, ezenkívül a külföldi kitettség is lényegesen alacsonyabb, mint a befektetési egységhez kötött életbiztosításoknál. A unit-linked életbiztosítások vásárlóinak nagyobb kockázatvállalási hajlandósága a Bamosz szerint annak köszönhető, hogy ezeknél a termékeknél lényegesen hosszabb a futamidő, a befektetők egy része nem egyszerre fizet be nagyobb összeget, hanem rendszeresen takarít meg, ez porítja a kockázatot, emellett az értékesítők is előszeretettel beszélik rá a klienseket a kockázatosabb alapokra.

A befektetési alapoknál is a merész befektetők jártak volna tavaly a legjobban. Főleg a szárnyaló tőzsdei árfolyamoknak köszönhető ugyanis, hogy a részvényalapok teljesítettek a legjobban, a 70-90 százaléknyi részvényt tartalmazó, úgynevezett részvénytúlsúlyos konstrukciók vagyona több mint 50, a 90 százalék fölötti részvényaránnyal rendelkező tiszta részvényalapoké pedig több mint 40 százalékkal gyarapodott. A legtöbb tőke viszont nem ezekbe, hanem a lényegesen alacsonyabb kockázatú likviditási alapokba, illetve az utolsó negyedévben a pénzpiaci alapokba áramlott, ezzel az év végére összesen 2998 milliárd forintra nőtt az alapokban kezelt vagyon. HB