Túl a krízisen az M&A-piac

Hat ágazatban élénkültek a leginkább a cégfelvásárlások és -fúziók (M&A) a válság hatására Magyarországon. A kereskedelem, az IT/telekom, az energia és közmű, a pénzügyi terület, az FMCG-szektoron belül az élelmiszer-, illetve a takarmányfeldolgozó ágazatban, valamint a médiapiacon van mozgás.

Úgy tűnik, a válságot követő konszolidációs időszak lendít az M&A-piacon – mondja Posztl András, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda vezető partnere. Meglátása szerint a hazai befektetők elsősorban a médiapiacon néznek akvizíciós lehetőségek után, de érdeklődnek az online alapon működő vállalkozások iránt is. Jó példa erre az eladósorban lévő egyik vezető online biztosítási alkusz cég.

A külföldi tőkét illetően főleg a BRIC (Brazília, Oroszország, India és Kína) országokból érkező befektetők aktívak a vállalatfelvásárlási piacon. Az ezekből az országokból érkező befektetők eddig elsősorban a nyersanyagokra és a termőterületre összpontosítottak, jobbára Afrikában és Dél-Amerikában, most viszont stratégiát váltottak, és főként technológiát vásárolnak. Példaként említhető, hogy kínai cég válthatja fel a BorsodChemben a jelenlegi többségi tulajdonos angol Permira magántőke-befektetőt.

Az M&A-piac élénkülését jósolta már korábban a CEMI stratégiai tanácsadó cég is. Tanulmányukból kiderül, a megkérdezett több mint száz hazai vállalat fele tervez akvizíciót, többségük a saját iparágán belül szeretne továbblépni, ám közel egyharmaduk olyan vállalat, amely vertikálisan terjeszkedne, vagyis a beszállítók vagy értékesítési csatornáik bekebelezésével.

Ha konkrét példákat keresünk, jó néhányat találunk. A médiapiac aktivitását jól mutatja, hogy a Pesti Est tulajdonosa felvásárolta legnagyobb budapesti riválisát, az Exitet, vagy hogy a versenyhivatal jóváhagyására vár a Ringier és az Axel Springer fúziójával kapcsolatos beadvány. Érdekes ügylet volt, amikor az Infocenter.hu Zrt. április 23-án megvásárolta az IKO Média Holding Zrt. részvényeinek 100 százalékát.

Egyhetes hír, hogy a Lantmännen Unibake, a fagyasztott pékárukat gyártó dán cég felvásárolja a magyar Első Pesti Malom- és Sütőipari Zrt. gyorséttermi alapanyagokat gyártó pékségét. Az élelmiszeriparon belül azonban korántsem ez lesz az idén az első esemény, gondoljunk csak a Penta tőkebefektető társaságra, amely a közép-európai Carnibona hústermelő holdingon keresztül folytatja akvizícióit a magyar piacon. A Debreceni Csoport húsipari vállalat – amely a holding tagja – megvásárolja a Kaiser Food élelmiszer-ipari vállalat legalább 97,3 százalékos üzletrészét. A Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bonafarm Zrt. még 2009 decemberében megvette a felszámolás alá vont Herz szalámigyár vagyoni értékű jogait, ingóságait, készleteit és ingatlanjait, de az ügylet teljesüléséhez a versenyhatóság engedélyére is szükség volt, ezt a GVH márciusban adta meg. Szintén márciusi ügylet volt, hogy Csehország második legnagyobb péküzeme felvásárolta a hazai toastkenyérpiac közel 90 százalékát uraló Ceres Zrt.-t és leányvállalatát, a Multi Pékség Bt.-t.

Magyarországon a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (HVCA) adatai szerint 2009-ben 12 ügyletbe fektettek be kockázati- és magántőke-társaságok, összesen 214 millió euró értékben. Ezek a számok a 2006-os csúcshoz képest jóval kisebbek, és a 2008-as év mutatóinak a felét sem érik el (25 ügylet, illetve 477 millió euró). A kevés magántőke-befektetésnek a gazdasági válság miatti visszaesés mellett Magyarországon az is az oka, hogy kevés a megfelelő méretű vállalat.

Ha egy kis- és középvállalkozás magántőkét szeretne bevonni, komoly kritériumoknak kell megfelelnie úgy pénzügyi, mint működési területen. A Riverside magántőke-társaság számára valamely célvállalat egyik legfontosabb mutatója az üzemi nyereség és az amortizáció összegét kifejező EBITDA, amelynek el kell érnie a kétmillió eurót, de kényelmesen 4–10 milliós EBITDA-jú cégfelvásárlásokkal tudnak dolgozni – mondja Vidovszky Ferenc magyarországi szenior partner.

Nálunk egyébként még viszonylag alacsony mértékben vesz részt a magán- és a kockázati tőke a vállalatok finanszírozásában, de a jövőben várható a forrásfajta népszerűségének felfutása, többek között az uniós forrásból támogatott állami Jeremie program révén.

(A témáról bővebben a holnap megjelenő manager magazinban olvashatnak.)