BUX 41,519.19
+0.64%
BUMIX 3,957.81
+0.24%
CETOP20 1,920.34
0.00%
OTP 10,510
+2.04%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.56%
0.00%
ZWACK 17,150
0.00%
0.00%
ANY 1,665
+4.72%
RABA 1,185
0.00%
-0.88%
+1.13%
+0.61%
-1.84%
OPUS 192.6
+0.31%
+7.36%
+0.25%
0.00%
-0.59%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,828
0.00%
+0.50%
ALTEO 2,320
-0.43%
0.00%
+0.78%
EHEP 1,400
+8.11%
0.00%
-1.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
-1.41%
-0.38%
-3.97%
0.00%
-1.57%
+0.48%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
0.00%
NAP 1,214
-0.98%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Vissza a hazai pályára

Nem egészen két hónap alatt 200 milliárd forinttal csökkent a külföldiek kezében lévő magyar állampapírok mennyisége – derül ki az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adataiból; a múlt héten már alig 2200 milliárd forintnyi magyar államadósságot finanszíroztak a külföldiek. „A hazai eszközöktől való elfordulás oka részben a globális hangulat romlása, emiatt a kockázatosabb befektetések iránti érdeklődés gyengült” – mondja Jobbágy Sándor, a CIB Bank állampapír-piaci elemzője. A másik fontos tényező, hogy alacsony szintű a nettó kötvénykibocsátás – állítja a CIB szakértője –, vagyis csak a meglévő állomány megújítása folyik. A következő három hónapban például 342 milliárd forintnyi magyar államkötvény jár le, de az ÁKK csak 350 milliárdnyit kíván kibocsátani.

Míg azonban korábban a külföldiek kivonulását az állampapírpiacról kétségbeesetten fogadták az elemzők, újabban már egyáltalán nem tartják ezt olyan nagy problémának. „A válság során kiderült: azok az országok vannak nagyobb biztonságban, ahol a külföldi finanszírozás aránya kicsi” – mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Magyarország esetében a forintalapú államkötvényeknél már 10 százalék alatt van ez az arány, és a szakember szerint az lenne a legjobb, ha ez így is maradna, a kibocsátás csak annyival nőne, amennyit a hazai finanszírozók képesek felszívni. Az ÁKK is szemlátomást erre törekszik, amikor a háztartásokat próbálja elérni olyan új típusú hitelpapírjaival, mint amilyen például az inflációt követő Prémium Magyar Államkötvény.

A külföldiek is visszatérhetnek még persze a magyar állampapírpiacra. Ehhez a szakemberek szerint elsősorban arra lenne szükség, hogy a kormány olyan költségvetési pályát tudjon felmutatni, amely alapján csökkenteni lehet a deficitet, és a növekedést sem gátolja. „Ha újraindulna a konvergenciatörténet, és az euró céldátumát is sikerül megnevezni, ismét megindulhat a nemzetközi kereslet az állampapírok iránt” – mondja Jobbágy Sándor.

Hasonlóan látják a Raiffeisen Capital Managementnél (RCM) is. Ha a kormány a várakozásoknak megfelelően végrehajtja a bejelentett intézkedéseket, az ügyetlen kommunikáció miatt rövid távon megrendült befektetői bizalom újra helyreáll, és a jelenleg magas kockázati prémiumok újra alacsonyabb szinten konszolidálódnak – mondják a cég szakértői. „A kötvénybefektetések feltételei nagyon jók, hiszen tulajdonképpen nincs inflációs nyomás” – hívja fel a figyelmet Ronald Schneider, aki az RCM-nél a kelet-európai kötvényalapok kezeléséért felel. A szakember úgy véli, ha a forint ismét stabilizálódik, vagy kissé erősödik, a jegybank csökkentheti az alapkamatot, és ez kedvezően hathat a kötvénypiacok alakulására is. A Raiffeisen szerint a magyar államkötvények hosszú távon vonzó befektetések maradnak, hiszen hozamuk 7 százalék körüli vagy a feletti lehet.

Bármennyire is lenne rá kereslet, a devizaadósság-állományt Szalma Csaba szerint mindenképpen csökkenteni kellene. A több mint 19 000 milliárd forintnyi hazai államadósság 45 százaléka van jelenleg külföldi fizetőeszközben, ez rendkívül nagy kockázatot jelent az ország számára, egy forintgyengülés ugyanis lényegesen megnövelheti az eladósodottságot. Ellenben ha az állam forintban bocsát ki, de azt nagy arányban külföldi befektetők veszik meg, annak az a veszélye, hogy egy krízis esetén a külföldi befektetők egyszerre akarnak megszabadulni nagy mennyiségű magyar forint-államadósságtól, ez pedig a forint összeomlásához és hatalmas hozamemelkedéshez vezethet. Az OTP Alapkezelő szakértője szerint fokozatosan, a hazai megtakarítások mértékéhez igazodva le kellene cserélni majd a devizaadósság-állomány közel felét forintalapúra. HB

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek