BUX 40,013.08
+1.29%
BUMIX 3,783.78
-0.06%
0.00%
OTP 8,580
+1.92%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 18,200
-1.09%
0.00%
ANY 1,585
0.00%
RABA 1,090
-0.91%
0.00%
-0.76%
0.00%
+0.48%
OPUS 171.6
+0.35%
-6.79%
-1.12%
0.00%
+1.58%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,944
+1.10%
+2.70%
ALTEO 2,380
-0.83%
0.00%
-0.30%
EHEP 1,250
-4.94%
+0.84%
+0.77%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.33%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
+0.75%
+5.26%
0.00%
-1.05%
0.00%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-0.43%
NAP 1,260
0.00%
0.00%
-14.71%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Féléves csúcson az euró

A szakemberek szerint nem marad tartós az uniós fizetőeszköz erősödése

Féléves csúcsra került az euró a dollárral szemben. A közös uniós fizetőeszköz június elejére esett a mélypontra a zöldhasú ellenében, akkor 1,2 dollárnál is kevesebbet adtak az euró egységéért. Azóta viszont fordult a trend, és az elmúlt napokban már 1,37-1,38 dollár körül járt a közös pénz jegyzése. „Amikor a nyár elején az eurózóna szétesését vizionálták a befektetők, valószínűleg túl messzire hajították a labdát. Az euróövezet nem fog szétesni a közeljövőben” – magyarázza a jelenséget Büki András, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Bármennyire is túllőttek azonban a célon az uniós deviza esésére játszók néhány hónappal ezelőtt, a szakemberek szerint a mostani eurórali sem marad tartós. „Továbbra is aggasztó az övezet fiskális és gazdasági helyzete” – mondta a Bloombergnek Neil Mellor, a Bank of New York Mellon devizastratégája, és Joseph Stiglitz is borúsan látja a közös uniós fizetőeszköz jövőjét. Az euróra a Nobel-díjas közgazdász szerint az gyakorol nyomást, hogy miközben néhány eurózónabeli államnak – például Németországnak – külkereskedelmi többlete van, az övezet más államai – Írország, Portugália vagy Görögország – deficittel küzdenek – írja a Bloomberg a Sunday Telegraphra hivatkozva.

Az OTP Alapkezelő szakértője szerint sincs fundamentális oka az euró most indult erősödésének. „Valójában csak a dollár gyengül, mivel tartanak a befektetők a Fed által bejelentett kvantitatív könnyítések hatásától, az eurót most a két valuta közül a kisebbik rossznak érzik” – magyarázza Büki. Ezért fordult meg a kisbefektetői attitűd is a két fizetőeszköz iránt: míg júniusban 97 százalék a dollár erősödésére tett, most 95 százalék az eurót preferálja, a spekulatív céllal kereskedő intézményi befektetők pedig mostanra már olyan szinten köteleződtek el az euró mellett, mint tavaly novemberben.

„Ilyen helyzetben szokott rendszerint megfordulni az árfolyam” – mondja Büki. Lejtőre küldheti az eurót a közeljövőben, ha a Fed a várakozásokkal ellentétben mégsem kezd újabb állampapír-vásárlásokba, vagy romlik a tőzsdei hangulat, s az amerikai befektetők a külföldi kockázatos eszközeiktől szabadulva dollárt vesznek, és persze az eurózónából is érkezhetnek újabb rossz hírek, például a német gazdaság lassulásáról. Ezek ismét az 1,3-es szint alá lökhetik a közös fizetőeszköz dollárban számolt árát, sőt akár a júniusi 1,18-os mélypont is megtörhet.

Ez nem túl jó hír a devizahiteleseknek, mivel a forint az euró/dollár árfolyam emelkedése idején általában erősödik, fordított helyzetben pedig gyengül. Szintén kedvezőtlen számukra, hogy a svájci frankkal szemben is gyengülhet az euró. Az alpesi devizát gyengítő svájcifrank-alapú hitelfelvételek ugyanis megszűntek, a hitelek visszafizetése pedig erősíti a frankot. Az alpesi fizetőeszköznek emellett további lendületet adhat, hogy a befektetők menekülő valutaként tekintenek rá. HB

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek