BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Állják a versenyt a takarékok

Az utóbbi két évben jelentősen nőtt a takarékszövetkezetek hitelállománya. Az idén ugyan megtorpanhat ez a folyamat, ám Varga Antal, a takarékok 90 százalékát tömörítő Országos Takarékszövetkezeti Szövetség ügyvezető igazgatója szerint a takarékok várakozásai pozitívak, és folyamatosan keresik a kitörési pontokat.

– Miért tudta bővíteni hitelezési aktivitását az utóbbi két évben a szektor, miközben a kereskedelmi bankok többnyire korábbi aktivitásukat sem tudták fenntartani?

– A takarékszövetkezeteknél elhelyezett jelentős betétállománynak köszönhetően a takarékoknak bőven van hitelezhető pénze, valamint az ügyintézők jobban odafigyelnek ügyfeleik igényeire, és alaposabban megismerik a hitelkérők kockázatviselő képességét. Elsősorban a kis- és középvállalatok körében tudtuk ügyfélkörünket bővíteni. Különösen jelentős részesedést szereztünk a Széchenyi- és a Gazdakártyához kapcsolódó szolgáltatásokban, az előbbinél piacvezető pozíciót sikerült elérnünk, a második esetén pedig mivel saját termékünk, abszolút egyeduralkodók vagyunk.

– Milyen eredményeket vár az idén?

– A tavaly év végi eredményekhez hasonló adatok fennmaradására számítok ebben az évben is. A betétállomány várhatóan tovább nő, ugyanilyen mértékben a mérlegfőösszeg is, a hitelállomány a piaci folyamatoknak megfelelően módosulhat, ám mi e tekintetben is növekedést várunk. A szektor nyeresége a tavalyihoz hasonló lehet, célunk stabilizálni eredmény- és tőkepozíciónkat is. A hitelportfóliónk várhatóan jobb lesz, mint a kereskedelmi bankoké. Nálunk ugyanis nincsenek vagy csak elenyésző arányban vannak lakossági devizahitelek, ezért kevésbé nő a nem fizető adósok aránya is.

– Milyen stratégiai terveket fogalmaztak meg erre az évre és akár hosszabb távon?

– A takarékszövetkezetek folyamatosan keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel növelhetnék aktivitásukat és arányukat a pénzügyi piacon. Több nyugat-európai országban jelenleg is 30-40 százalékos a szektor részesedése, miközben ez itthon mindössze öt százalék. Szeretnénk átvenni külföldi mintákat és tapasztalatokat, és a szerepünket tovább növelni a magyar bankpiacon.

– Tavaly a miniszterelnök 100 milliárd forint támogatást ígért a takarékszövetkezetek további térnyeréséhez. Hol tartanak az ezzel kapcsolatos tárgyalások?

– A kormányfő azt ígérte, hogy hosszú lejáratú alárendelt kölcsöntőkéhez juthatnak a takarékszövetkezetek. Az is biztos, hogy a juttatás egy keret lesz, amelyből lehetőségeik szerint igényelhetnek az egyes takarékok. A tőkejuttatás célja és eszköze tehát adott, a forrásteremtés alternatíváiról jelenleg is folynak a tárgyalások.

– Miért van szüksége pótlólagos tőkére a növekvő betétállományú takarékszövetkezeteknek?

– A takarékok döntő többsége a kockázatokat korlátozó előírások miatt ügyfelenként átlagosan 250 millió forint hitelt tud folyósítani. Ha az aktivitás növekszik, az alárendelt kölcsöntőke növeli a takarékok szavatolótőkéjét és tőkemegfelelési mutatóját is. Ez utóbbi egyébként a szektor átlagában az előírt 8 százalék duplája, azaz jelenleg is jóval meghaladja az előírt mértéket, tőkeproblémánk nincs. Egyes takarékok hitelezési aktivitásának gyors növekedése esetén már szükség lehet további tőkére. G. J.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek