BUX 42,021.78
+1.32%
BUMIX 3,934.5
+0.90%
CETOP20 1,970.31
0.00%
OTP 10,100
-1.85%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.42%
+0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
0.00%
+6.85%
+0.46%
OPUS 190.4
+3.48%
+14.22%
-0.25%
0.00%
+2.47%
OTT1 149.2
0.00%
-1.52%
MOL 2,704
-0.44%
+0.77%
ALTEO 2,380
+1.28%
0.00%
+0.60%
EHEP 1,520
+0.33%
0.00%
+0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.52%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-4.42%
0.00%
-2.96%
-6.43%
-0.31%
NUTEX 12.05
-0.41%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+5.45%
NAP 1,172
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Mire megy a reálhozam?

A nagyobb összegű reálhozamot kézhez kapó volt nyugdíjpénztári tagoknak is csak alig 60 százaléka tervezi, hogy legalább részben megtakarítja az összeget. Közben – hosszú évek óta először – tavaly már csökkent a lakosság megtakarításainak állománya.

Nagyon úgy tűnik, hogy a reálhozamként kifizetett, összesen nagyjából 200 milliárd forintnak csak a kisebbik része landol majd megtakarításként a hazai pénzügyi szolgáltatóknál, hiszen az átlag (80 ezer forint) feletti összegben részesülőknek is csak a nem egészen háromötöde kívánja részben vagy egészben megtakarítani ezt az egyszeri bevételt. A Budapest Bank és a Budapest Alapkezelő megbízásából készült kutatás szerint a magánnyugdíjpénztáraktól átlag feletti reálhozamot kapók 58 százaléka takarítja meg részben vagy teljes egészében a napokban kiutalt pénzt. E csoport tagjai átlagosan közel 250 ezer forintot kapnak kézhez, ebből átlagosan 195 ezer forintot kívánnak félretenni, jellemzően rövid távra. A cél elsősorban a biztonsági tartalék képzése: a háztartásokhoz érkező reálhozam jelentős része lekötött betétbe, illetve a folyószámlákra kerül majd. A hosszabb távú befektetési lehetőségekkel jóval kevesebben kívánnak élni.

Azoknál, akik részben vagy teljes egészében elköltik az öszszeget, a legfontosabb cél a hiteltörlesztés: ezt követi a tartós fogyasztási cikk beszerzése, a gyermekek támogatása és a lakásfelújítás. (A teljes mintára vetítve 18 százalék azok aránya, akik a pénzt hiteltörlesztésre szánják.) Bár az elérhető adóelőny a megkérdezettek többségénél az első szempontok között szerepel a megtakarítások kapcsán, mégis az ilyen típusú befektetési formák – a tartós befektetési szerződés vagy a nyugdíj-előtakarékossági számla – mindössze a válaszadók 4-6 százalékánál merült fel alternatívaként.

„Az eredmények azt jelzik, hogy még az átlagosnál magasabb megtakarítási hajlandósággal és képességgel rendelkezők sem feltétlenül ismerik az igényeikre legelőnyösebb választ adó befektetési lehetőségeket” – mondta el Pázmándi László, a Budapest Alapkezelő vezérigazgató-helyettese. A megtakarítási piac helyzetét tekintve igencsak elgondolkodtatók az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) adatai is. Ezek szerint tizennyolc év töretlen növekedése után tavaly először csökkent a bankszektorban lévő megtakarítási állomány, 1,8 százalékos mérséklődés után 16 640 milliárd forintot tett ki.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek