BUX 39,331.33
+0.23%
BUMIX 3,707.69
-0.12%
CETOP20 1,801.38
-1.53%
OTP 8,390
-0.38%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.94%
-0.88%
+0.20%
ZWACK 18,550
0.00%
-0.55%
ANY 1,585
+0.96%
RABA 1,100
+0.46%
0.00%
+0.62%
0.00%
0.00%
+0.12%
-1.40%
-1.80%
0.00%
+1.61%
OTT1 149.2
0.00%
-2.70%
MOL 2,912
-0.21%
-1.28%
ALTEO 2,360
-0.42%
-2.63%
+1.13%
EHEP 1,030
-8.85%
0.00%
-0.76%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.74%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-0.26%
0.00%
+2.46%
0.00%
+3.94%
-0.60%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
0.00%
NAP 1,240
+0.16%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Demján: a szocialista világban is nagyobb szabadságuk volt a tagoknak

Az elfogadott jogszabály alapján gyorsan és erőszakosan át lehetne rendezni a takarékszövetkezetek piacát. Az állam mélyen áron alul akar többségi tulajdonossá válni – mondják a takarékok.

„Ezt a rendkívül fontos, érzékeny törvényt sem az OTSZ-szel, sem a VOSZ-szal nem egyeztették” – mondta Dávid Ferenc, a VOSZ ügyvezetője pénteken egy sajtótájékozatón, amit annak kapcsán hívtak össze, hogy az Országgyűlés másodszor is elfogadta a takarékszövetkezetek integrációjáról szóló törvényt. A VOSZ-nál mindenkit törvénytiszteletre biztatnak, de az a mód, ahogy elfogadták a törvényt ellenszenves, ezért minden létező jogi fórumon mindent meg fognak tenni azért, hogy érvénytelenítsék. Áder János levelében részletesen leírta, mik a problémák a törvénnyel, és zárómondatában hangsúlyozta: a törvénnyel nem ért egyet. Ezt az üzenetet a jogalkotók nem értették meg – hangsúlyozta Dávid Ferenc.

„Természetes, hogy a törvényt, ha életbe lép, betű szerint végrehajtjuk. Minden takarékszövetkezeti betétes pénze és betétje az OTSZ-nél a lehető legbiztonságosabb helyen van. Emellett abban hiszek, hogy Magyarország demokratikus állam, megfelelő bírósága van, a köztársasági elnökben is bíznak, de ezek szerint nem vették elég komolyan, amit mondott” - mondta Demján Sándor, a VOSZ elnöke. Demján pénteken újabb levelet írt Áder Jánosnak, amiben azt kérték, küldje el normakontrollra a törvényt.

A jogszabályban azt kifogásolják, hogy durván beavatkozik a tulajdonosok szavazati jogába. Demján szerint még a szocialista világban, amikor titkos szavazással voksolhattak a tagok, akkor is nagyobb szabadságuk volt a szövetkezeti tagoknak. „Minden magyar állampolgár korlátolt és buta, ha nem azért szurkol, hogy az adott kormány gazdasági sikereket érjen el” – mondta Demján. Aggódó levelet küldött Orbánnak, erre választ nem kapott. Ádernek köszöni, hogy leírta, mit kellene a törvényben módosítani. A metódusban a létrejövő profitcentrum a TakarékBank, amelynek kisebbségi tulajdonosa, az állam le akarja váltani a tulajdonost – ez jogi nonszensz. A TakarékBank olyan jogosítványt kap, hogy a takarékszövetkezetnek a betétjét is elvonhatja, hatósági jogkörrel ruházzák fel. Ilyen jogköre korábban a PSZÁF-nak sem volt soha – mondta Demján.

Az OTSZ-nek 105 tagja van, ezeket a PSZÁF a legmagasabbra minősítette, a tőkemegfelelési mutatójuk 17 százalék körül van a törvényi minimum 8 százalékhoz képest. A likviditásuk is jó, és 53 milliárd forintnyi tőketöbbletük van. Van emellett 20 olyan takarékszövetkezet, amelyik ezen kívül van, de az OTSZ tagokon nem kell segíteni. A kérdés úgy merült fel az államnál eredetileg, hogy lehetne-e nagyobb részesedésük a magyar bankszektorban, ehhez szerettek volna egy alárendelt kölcsöntőkét, amelyet kamattal fizettek volna vissza, és ami hozzájárult volna a fejlődésükhöz. Demján a Gránit Banknak is ragaszkodott ahhoz, hogy kisebbségi tulajdonos legyen az állam, mert az állam nem elég rugalmas, gyorsabb reagálásúnak kell lenni a piacon. „Nem pártolom az állami többségi tulajdont a bankokban, a TakarékBankban sem” – mondta Demján.

Valószínűleg az állam egyik első intézkedése lesz az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) feloszlatása lesz, és akkor megszűnik az érdekképviselet. Demján szerint eléggé furcsa, hogy az MFB által fizetett ár egyötödéért jön be a Posta a törvényben megszabott ár alapján. „Vagy az nem igaz, amit az MFB fizetett, mert az akkor gondatlan kezelésről lehet szó, vagy a Posta ára irreális” – mondta az üzletember. Emlékeztetett arra, hogy a szövetkezetek egyszer már a Horn-kormány idején eladták a többségi tulajdonukat a TakarékBankban, majd éveken át gyűjtögették a pénzt, hogy visszavásárolják a részvényeiket. A sajtótájékoztatón elhangzott: az OTIVA tagjai soha nem vettek igénybe egy fillért sem az Országos Betétbiztosítási Alapból. Ezeket a takarékokat nem kell megmenteni.

Demján felhívta a figyelmet arra, hogy tíz, illetve a módosítás után 12 százalékos nem teljesítő hitelarány alapján vészhelyzetben lévőnek lehet minősíteni most már egy takarékot, így gyorsan és erőszakosan át lehet rendezni a piacot, szinte minden takarékot fel lehet függeszteni, be lehet olvasztani a Takarékbankba.

„Megcáfolnék néhány dolgot, ami a kormányzati kommunikációban ellenünk irányul” – mondta Varga Antal, az OTSZ ügyvezető. A Takarékszövetkezeti Intergráció tagjai már két éve dolgoznak azon, hogy egységes arculatot, egységes terékkínálatot hozzanak létre. A védelmi rendszerben, az OTIVA-ban is komoly viták voltak, a keresztgaranciáknak köszönhetően viszont megkapták a PSZÁF legmagasabb minősítését.

A Magyar Posta ötödáron vehet részvényeket ahhoz képest, amin az MFB és a takarékok vásároltak. Ezzel az államhoz kerül az irányítási jog, amellyel vissza is élnek, mert az alakuló közgyűlésen csak igennel szavazhatnak a takarékok – mondta Varga. A vidéki szövetkezetek a jövőben minden szabályzatot Budapestről kaphatnak, a mérlegüket is jóvá kell hagyatni Budapesten, a saját tulajdonosaik nem dönthetnek a saját vagyonukról, osztalékukról sem szabadon. Az ügyfelekre gyakorolt hatás is kedvezőtlen lehet, hiszen a jogosítványok ezután nem helyben születnek. A döntés eddig helyben, rugalmasan és gyorsan született, most már kimegy a döntés a megyéből – mondta a szakember.
 

VG Online-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek