Megrendezte soron következő üzleti webinárját a Budapest Bank, amelynek fókuszában ezúttal a vállalkozások életében felmerülő növekedési korlátok és lehetőségek álltak. A júliusi Budapest Business Live eseményen elsőként a vállalatépítés és szervezetfejlesztés szakértői járták körbe a témakört, majd ezt követően sikeres hazai vállalkozók bevonásával egy interaktív panelbeszélgetésre is sor került.
Az előadás résztvevőit Mata Erika, a Budapest Bank vállalati hálózati értékesítési vezetője köszöntötte, aki beszédében kiemelte, hogy
tudatos növekedési stratégiára van szükség ahhoz, hogy a hazai kkv szektorból minél többen tudjanak a dinamikus fejlődés útjára lépni.
Az első előadást Krausz Zoltán vállalatépítési szakértő tartotta, aki ismertette azokat a kulcsterületeket, ahol a vállalkozások legtöbbször megtorpannak, valamint azokat a lehetőségeket, amelyek elősegíthetik az akadályokon való eredményes túljutást.
Végül Martin Hajdu György szervezet- és vezetőfejlesztő tartott prezentációt azokról a szervezeti korlátokról, amelyek a fejlődést már sok esetben hátráltatják.
A soron következő panelbeszélgetés résztvevői olyan vállalatvezetők voltak, akik már megélték a növekedési kihívásokat; Krausz Zoltánhoz csatlakozott Boross Dávid, az Oázis Kertészet ügyvezető-tulajdonosa és Walter József, a Walter Kft. cégvezető-tulajdonosa. A vállalkozók saját a szakmai működésük és cégvezetésük során szerzett tapasztalataikat osztották meg a hallgatókkal.
Walter József sokáig
intenzív, napi 18-20 órás munkával igyekezett tovább építeni a családi vállalkozást,
és annak érdekében, hogy növekedési pályára léphessen, önmagát fejlesztette, tanult, konferenciákra járt. Ez azonban nem hozta meg a kívánt változást, így belátta, hogy külső szakember bevonására lesz szüksége ahhoz, hogy egy folyamatosan fejlődő és önműködő szervezetet alakíthasson ki. Szerinte gyakori, hogy a vállalkozók saját maguknak állítanak gátat azzal, hogy nem engedik ki a kezeik közül az irányítást, mindent egyedül igyekeznek megoldani.
„Ki kell gyomlálni, ami nem működik” – tanácsolta Boross Dávid, aki többször esett abba a hibába, hogy érzelmi kötődésből veszteségesen működő ágazatokat is fenntartott. Tapasztalata szerint komoly problémát jelent a változástól való félelem, gyakori, hogy a kollégák ellenállnak – pedig a vállalati kultúrát érdemes folyamatosan újragondolni.
Krausz elmondása szerint is
nehezen határozzák el magukat a változás mellett a vezetők; ha végül mégis megteszik, idővel behúzzák a kéziféket, mert megijednek attól, hogy átalakulhat a viszonyuk a beosztottakkal.
Abban is egyetértettek a beszélgetés résztvevői, hogy az egyik legfontosabb lépés egy szakértő bevonása, hiszen ha a vállalkozók valódi fejlődést szeretnének elérni, szükség van a külső visszajelzésekre, új szempontok megismerésére.
A panelbeszélgetés után a szakértők és vállalatvezetők válaszolták meg a hallgatók kérdéseit. Szó esett többek között arról, hogy mennyire érdemes a generációváltással párhuzamosan szervezeti struktúra átalakításába kezdeni, mi alapján válasszanak a cégek megfelelő vezetőket a csapatuk élére, illetve, hogy mennyire rombolja a családi hangulatot a szervezeti növekedés.
