Tudatos döntés, hogy a Magyar Telekom részvényének ára köré lövitek be a Gloster részvényének árát, vagy a véletlen műve?
A válaszom kettős: a Telekomot mindenki ismeri, érdemes lehet tehát az egyik blue chipre hasonlítani. De valójában minden cég életében eljön egy olyan pillanat, amikor a menedzsment úgy érzi, hogy egy olcsóbb részvénnyel nagyobb tőzsdei forgalmat lehet elérni. A mi esetünkben is ez történt, úgy látjuk, hogy az 1000-1500 forint alatti papírok kapósabbak. Ennek pszichológiai okai lehetnek, a kisbefektetők talán jobban tudnak kereskedni, többet tudnak vásárolni az alacsonyabb névértékű részvényekből. Jobban hisznek benne, hogy egy pár száz forintosból lesz ezer- vagy akár kétezer forintos papír. De azt hiszem, természetes, hogy a befektetők egy kisebb cég papírjait olcsóbban, egy nagyobbét pedig drágábban veszik meg. Abba persze már csak ritkán gondolnak bele, hogy a mögött valójában mekkora tulajdoni hányad áll.
| A beszélgetésről poscast is készült, amit ITT tekinthet meg! |
Nyilván nem mondhatsz konkrét számokat, de ha a tizedelés megvalósul, milyen részvényár-növekedéssel számolsz?
Az Erste Bank nemrég készített rólunk egy elemzést, amelyben 12 hónapon belül 4125 forintra várják a Gloster-részvény árát.
Ha ezt tizedeljük, akkor mindenki előtt világos lesz, hogy optimistán látják a társaság jövőjét, és én is azt gondolom, hogy ez a célár nem túlzó, a piaci visszajelzések kedvezők.
Az, hogy egy nagy szereplő, az Erste elkezdett foglalkozni velünk, önmagában növeli a társaság hitelességét a kisbefektetők szemében.
Mennyire része a stratégiátoknak, hogy ne intézményi, hanem kisbefektetők vásárolják a papírjaitokat?
Azt gondolom, minden cég életében fontos szerephez jutnak a kisbefektetők. Ők ugyanis azok, akik a napi kereskedési volumen nagy részét adják, ellentétben a hosszú távon, akár több évre vásárló intézményi befektetőkkel. Ahhoz, hogy minél több kisbefektető jelenjen meg a Glosterben, a közkézhányadot kell tovább növelnünk, amelyet egyébként pár hónapja, egy zárt körű kibocsátás során 50 százalékkal, 15 százalék fölé emeltünk.
Mindettől önmagában felpöröghet a forgalom a Glosterben?
Néhány dolog azért előttünk áll.
A legfontosabb, hogy a piacra lépést támogató Xtend kategóriából át kell lépnünk a standard kategóriába. Ez egy nagyobb piac, minden brókercégnél elérhetők a kategória papírjai. 2023 előtt erre nem látok esélyt, ugyanis komoly adminisztrációt igényel.
Emellett nemzetközi szintre is ki kell lépnünk, mert a befektetők szemében ez is egy nagy pozitívum, és jókora vételi kedvet generál, ha egy társaság külföldön is terjeszkedik. Mi most ezen is dolgozunk, de egyelőre erről konkrétumokat nem mondhatok.
Gondolom, hogy a nemzetközi piacra lépést az is sürgeti, hogy a magyar piac kicsi.
Az informatikára nagyon igaz, hogy egy nemzetközi iparág, nemzetközi szereplőkkel. A befektetőktől tehát jogos elvárás, hogy egy jól működő IT-cégnek nemzetközi lába is legyen.
Közben lehet számítani újabb belföldi akvizíciókra?
Áprilisban közöltük hosszabb távú stratégiánkat, amelyben az áll, hogy elsősorban felhőszolgáltatásokkal és alkalmazásfejlesztéssel foglalkozó cégeket szeretnénk vásárolni. Azt gondolom, hogy előbb-utóbb minden cégben – függetlenül attól, hogy valójában mely iparágban dolgozik – jelentős informatikai fejlesztések lesznek.
Ma Magyarországon a néhány nagy szereplő mellett sok ezer klasszikus IT-kisvállalkozás működik, ahol magas szintű szakmai munka folyik. Ugyanakkor hiányoznak olyan ismeretek, amelyek nélkülözhetetlenek a társaság felfuttatásához. Itt elsősorban a jogi, sales, HR-, marketing- és kommunikációs tudásra gondolok, így tehát nekünk ezek a kisvállalkozások felvásárlási célpontjaink lehetnek.
Mi a helyzet a magyar piacon? Nagy szereplőkkel, a 4iG-vel és a T-systemsszel kell versenyezzetek, ami nem lehet egyszerű feladat.
A magyar piacon a Covid miatt kényszerű digitalizáció zajlik. Mindenkit érint a digitális pénztárgépek terjedése, a webkereskedelem előretörése, a pandémia miatti otthoni munkavégzés feltételeinek biztosítása. A mi munkánk is megsokasodott, és bár találunk képzett szakembereket, a megfelelő csapat kiállítására is oda kell figyelnünk, hiszen a mi szektorunkban a legdöntőbb tényező a jó szakember. Azt gondolom, az IT-szektor egyre inkább fel fog értékelődni a hétköznapi emberek és a befektetők szemében is.
