Az emelkedő inflációs kockázatok ellenére sincs szó arról egyelőre, hogy a lakossági államkötvények komolyabb mértékben veszítenének a vonzerejükből.
Sőt, a múlt héten 1000 milliárd forint fölé nőtt az idén lejegyzett mennyiség a Pluszból, a múlt hónap végén pedig átlépte a 6000 milliárdot az ebben a termékben lévő megtakarítás (ezzel a lakossági szegmensben 60 százalékos a MÁP+ részesedése).
Ugyanakkor elemzők szerint az idén megugró miatt érdemes lehet felülvizsgálni a befektetési portfóliókat.
Az Equilor Befektetési Zrt. a szerdán publikált elemzésében arról írt, hogy idén 4,3 százalékos lehet az éves átlagos infláció, amely jövőre 3,3 százalékra rendeződhet vissza. A legnagyobb kiugrás novemberben várható a Magyar Nemzeti Bank várakozása szerint, amikor az éves áremelkedés 5,5–6 százalék közt alakulhat.
Míg korábban vonzónak tűnt a közel 5 százalékos éves hozamot nyújtó MÁP+ már nem biztos, hogy jelentős prémiumot biztosít a várható infláció felett. Érdemes lehet termelő- és reáljavakba fektetni inkább, a részvénypiacok relatíve jobban teljesítenek inflációs környezetben, emellett az ingatlanok és az olaj is érdekesek lehetnek. Korábban az arany számított a legjobb eszköznek ilyen környezetben, azonban az új kihívók miatt (elsődlegesen a kriptoeszközök) közel sem biztos, hogy régi fényében fog ragyogni a színesfém
– vélik az Equilor szakértői.
Ha beigazolódik a piac várakozása, és 4,3 százalékos lesz az idei éves infláció, akkor a jelenleg forgalmazott 3 és 5 éves futamidejű Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) az idei 4,05 és 4,55 százalékos éves kamat helyett jövőre 5,05 és 5,55 százalékot hozhat. Az ötéves futamidejű (2026/I) kibocsátását egyébként két hete 50 milliárd forinttal megemelte az ÁKK, így a sorozatból összesen 250 milliárd forintnyi kerülhet(ett) a lakossági befektetőkhöz. Augusztus végén összesen 2189 milliárd forintot parkoltattak a magyarok PMÁP-papírokban.
Kadocsa Balázs, az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) főosztályvezetője a Portfolio konferenciáján a MÁP+ kapcsán elmondta, a kötvény 3-4 évig még biztosan reálhozamot biztosít. Hozzátette, a visszaváltások stabilan 2-3 százalék körül mozognak, nagy megugrások nem jellemzők, így a szuperállampapír stabil megtakarítási eszköznek bizonyul. A jelenlegi állampapírpiaci portfóliót megfelelőnek tartják, rövid távon nem látják szükségét új terméknek, de folyamatosan vizsgálják a lehetőséget.
Beregszászi Máté, a Diófa Alapkezelő portfóliómenedzsere a VG-nek elmondta, kézenfekvő, hogy emelkedő inflációs környezetben a befektetők és köztük a lakossági megtakarítók is a kötvények felől a kockázatosabb reáleszközök felé fordulnak.
A MÁP+ és a PMÁP termékek azonban továbbra is meghatározó részt kaphatnak a megtakarítások között,
a Diófa szakértői sem számítanak arra, hogy a két legnépszerűbb hazai államkötvény drasztikusan veszítene vonzerejéből. Beregszászi Máté szerint a két kötvény egyik legfontosabb tulajdonsága azok rugalmassága, a kereslet függvényében pedig az ÁKK gyorsan változtathat a lakosságnak kínált kötvények kondícióin. A jelenlegi piaci környezetben a befektetési alapok létjogosultsága egyre inkább megkérdőjelezhetetlen a megtakarítási portfóliókban, ennek mentén a Diófa termékpalettáján jelen lévő részvény- és ingatlankitettséggel rendelkező alapjai megfelelő alternatívát nyújthatnak az infláció ellen.
