Ezer milliárd dollár fölé nőtt a hétfői kereskedésben a Tesla piaci kapitalizációja, miután 998 dollár fölé ugrott a részvényei árfolyama. Az Apple, Amazon, Alphabet (Google), Miscrosoft csúcsvállalatok köre ezzel újabb taggal bővült, átvéve a szeptember óta közel 14 százalékos árfolyamesést elkönyvelő, jelenleg már „csak” 976 milliárd dollárt érő Facebook helyét. A Tesla jelenleg az ötödik legértékesebb tőzsdén jegyzett vállalat az Egyesült Államokban.  

A 12 százalékos napon belüli rali egyik közvetlen kiváltó oka a Hertz Global autókölcsönzői hálózat 100 000 darabos megrendelése volt hétfőn, ám a 14 hónapos leszállításról szóló üzlet sokszorosával, 28-szorosável emelkedett a Tesla piaci értéke. Ezzel együtt a cégalapító és a részvények közel negyedét birtokló Elon Musk vagyona 36 milliárd dollárral értékelődött fel, ezáltal a pénzeszközei 289 milliárdra híztak. Mint arra a Bloomberg Billionaires Index rámutatott, Musk pénzügyi vagyona már önmagában magasabb a 72 ezer embert foglalkoztató ExxonMobil olajvállalat 270 milliárdos piaci kapitalizációjánál. 

Elemzők szerint a Tesla nem csupán egy hatalmas megrendelést nyert el kifejezetten prémiumáron, hanem azt is, hogy az elektromos autózásra nyitott tömegek próbálhatják ki a Model 3-at.

Önmagában egy 4,2 milliárd dollár értékű megrendelés nem is lett volna elég ahhoz, hogy közel 120 milliárddal növelje a Tesla piaci kapitalizációját – mondta a VG-nek Nagy Bertalan, a Concorde Értékpapír Zrt. privát banki üzletfejlesztési igazgatója. A részvényt övező szentiment azonban a nemrégiben közzétett negyedéves jelentést követően inkább pozitív, az ezer dolláros szint elérését pedig a technikai indikátorok is támogatták. 

Ugyanakkor a Hertz-üzlet üzenete kifejezetten jó, ami azt tükrözi, hogy a bérlők részéről is egyre nagyobb az igény az elektromos autókra

– tette hozzá a Concorde szakértője, aki szerint az 1000 dolláros árfolyam és az 1000 milliárdos piaci kapitalizáció mérföldkőnek tekinthető ugyan, de könnyen lehet, hogy megfogja a további emelkedést. (A hétfői kereskedésben a NASDAQ és az S&P 500 index erősödése szinte kizárólag a Tesla-papíroknak volt köszönhető.) A hirtelen árfolyamugrásban szerepet játszhatott a shortpozíciók zárása is, de esésre már egyébként is egyre kevesebben játszanak, október végére a szokásos 10 százalék helyett már kevesebb mint 4 százalékos volt a shortállomány (vagyis a teljes részvénymennyiség kevesebb mint 4 százalékát kérték kölcsön befektetők, hogy Tesla-shortpozíciót nyissanak). 

A magyar egyéni befektetőkről szólva Nagy Bertalan elmondta, többségük inkább S&P 500 és/vagy NASDAQ-index-követő ETF-en keresztül kereskedi le a Tesla-sztorit, kevesebben választják a direkt részvénykitettséget. Az új, immár négy számjegyű árfolyamhoz már 132-es P/E mutató kapcsolódik, amely a technológiai vállalatok közt is kifejezetten magas árazást jelent, de a befektetők továbbra is inkább techcégként tekintenek a Teslára, semmint autógyártóként – magyarázta Nagy Bertalan. Jó hír továbbá a szektortársakkal szemben, hogy a  csiphiány kevésbé érintette a gyártót, mert a Tesla kevesebb csipet használ fel autóihoz, mint a többi márka, mivel egy nagy teljesítményű komputer vezérli az autót és a kényelmi funkciókat is.

A Hertz-megrendelés hírére megérkezett az első felminősítés is, Adam Jones, a Morgan Stanley elemzője 900-ról 1200 dollárra emelte a részvények célárát, a korábban hatmillió helyett már évi nyolcmillió autó legyártását várja 2030-ban a Teslától.

Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP

 

Sötét felhők a techóriások feje felett

Egy kedden publikált tanulmány szerint vizsgálni kellene, hogy az Amazon, az Apple, az Alphabet és a Facebook felhőalapú szolgáltatásai megfelelnek-e az Európai Unió versenyellenes szabályainak. A jelentést összeállító Frederic Jenny, az OECD versenybizottságának elnöke aggódik amiatt, hogy a vezető szoftvervállalatok közül néhányan tisztességtelen feltételeket szabhatnak a felhő-infrastruktúrájukhoz való hozzáféréshez. A jelentés szerint problémás, hogy a Margrethe Vestager versenyjogért felelős biztos által benyújtott digitális piaci törvény (DMA) szövege ezt a kérdéskört nem szabályozza, mivel a szolgáltatások (például a Google Cloud) egyelőre nem tartozik a várhatóan 2023-tól érvényes DMA hatálya alá.