Először Dél-Afrikában tűnt fel a legújabb, rendkívül veszélyesnek tűnő vírusvariáns, ám azóta több helyen is megjelent és Izraeltől az EU-n át számos ország korlátozni is kezdte az Afrikából érkező beutazásokat.

Fotó: Shutterstock

Mindez a piacokat is félelemmel töltötte el, így az olajárak is szabadesésbe kezdtek. A nyersanyag magas árszintje és annak tovagyűrűző hatásai világszerte lépéskényszerbe hozták a kormányokat. Magyarország a végtermékként megjelenő benzin árát maximálta literenként 480 forintban, míg az Egyesült Államok a stratégiai olajtartalékaihoz nyúlt, sőt a szövetségeit is hasonló lépésre ösztönözte. Mindez azonban nem hozta meg a várt hatást, az olaj ára stabil maradt.

A koronavírus legújabb variánsa és az általa kiváltott félelem azonban már erős hatással volt a piacokra, így az észak-amerikai wti olajfajta ára több mint 6 százalékot, az európai piacon domináns Brent pedig több mint 5 százalékot zuhant órák alatt.

A stratégia tartalék piacra dobása a következő hónapokban növelheti a kínálatot az olajtermelő országokat tömörítő kartell, az OPEC szerint, méghozzá decemberben napi 400 ezer, januárban napi 2,3 millió, februárban pedig napi 3,7 millió hordóval.

Mindez az OPEC és szövetségesei, az OPEC+ találkozója előtt következik és könnyen a termelés januártól tervezett napi 400 ezer hordós növelésével kapcsolatos elképzelésekre is hatással lehet. Az olajpiac emellett árgus szemekkel figyeli a jövő hétfőtől kezdődő tárgyalásokat Irán és az Egyesült Államok között, ám az, hogy a héten a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a perzsa ország nem tudott közös nevezőre jutni nem sok jóval kecsegtet.