A Breakthrough Energy Catalyst programján keresztül nemcsak az Egyesült Államokban, hanem az Európai Unióban, és az Egyesült Királyságban is fejlesztene, és olyan technológiákat támogatna, amelyek elősegítik az országokat a kibocsátás semlegesség elérésében.

Fotó: Evan Vucci / POOL / AFP

Az alap már 1,5 milliárd dollár magántőkét gyűjtött jótékonysági szervezetektől és vállalatoktól. A pénzt négy kulcsfontosságú területre fektetik majd be, támogatják a levegő tisztítási projekteket, a zöld hidrogén előállítását, és az alternatív repülőgép-üzemanyagok fejlesztését, illetve az energiatárolási technológiák innovációját. A BEC ügyvezető igazgatója, Jonah Goldman a Financial Timesnak elmondta, hogy az alap akár 15 milliárd dollárt, vagyis a kezdeti befektetés tízszeresét mozgósíthatja pénzügyi megoldásai, és partnerségi megállapodásai segítségével.

Mi vagyunk az utolsó láncszem a finanszírozásban, így mi viseljük a legnagyobb kockázatot, de hiszünk az új technológiák hatékonyságában

– hangsúlyozta Goldman.

Az alap a Breakthrough Energy csoport része, amelyet a Microsoft milliárdos alapítója indított még 2015-ben. A Breakthrough Energy Ventures részlege kockázati tőkét biztosít a zöld technológiával foglalkozó induló vállalkozásoknak, a menedzsmentjében, és befektetői között pedig prominens üzletemberek is megtalálhatóak, például Jeff Bezos, Masayoshi Son és Sir Chris Hohn.

Az új alap jótékonysági adományokat, részvénybefektetéseket és termékátvételi megállapodásokat biztosít olyan nagy projektek finanszírozására, amelyek egyébként pénzügyileg nem lennének életképesek. Támogatják a zöld termékek piacának fejlesztését, és a zöld acélipar, és a környezetbarát hidrogén előállítását. A projektek felkeltették az ArcelorMittal acélipari konszern és a GM autóipari óriás érdeklődését is.

Csökkenhet az árolló

Richard Templer professzor, a londoni Imperial College Grantham Intézetének innovációs igazgatója szerint a világjárvány kezdete óta a magántőke is a tiszta technológiák felé fordult, egyre inkább hajlandóak erre a célra költeni. Hozzátette, régebben a kockázati tőke azonnal visszautasította a zöldprojekteket, ma már azonban igyekeznek előteremteni a forrásokat, és kidolgozni a szükséges finanszírozási modelleket.

A BEC céljai között szerepel az is, hogy csökkentsék a zöld projektek, és a nem fenntartható termékek közötti árkülönbséget, azaz a „zöld prémiumot”, és így tegyék vonzóbbá a környezetbarát, alternatív megoldásokat. Jó példa lehet Goldman szerint a kerozin területe, ugyanis van bevált technológia a „zöld” repülőgépüzemanyag előállítására, de magasabb ára miatt a gazdaságosság szempontjából védhetetlen. Érdekesség, hogy az American Airlines is hozzájárult az alaphoz.

Fotó: Fabian Sommer / dpa Picture-Alliance via AFP

Összesen hatféleképpen lehet környezetbarát módon finomítani kerozint, így meg kell vizsgálni, hogy melyik eljárás költségét lehet csökkenteni

– tette hozzá Goldman.

A Bill Gates hátterű alapot több kormány, és az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma, az Egyesült Királyság is támogatja. Az Európai Unió pedig 1 milliárd dollárt utalt át eddig. Projektjeink sok tőkét igényelnek, de célt fogunk érni. A kérdés csak az hogy a fejlesztéseket meg tudjuk-e valósítani nagy méretekben, gazdaságosan. Annyi azonban bizonyos, hogy globálisan, a föld minden lakója profitálni fog a változásokból – összegezte Goldman.