Az első negyedévben a vezető amerikai tőzsdeindex, az S&P 500 mínusz 5,6 százalékkal zárt, így a szokottnál nagyobb figyelem övezi a befektetési guruk döntéseit, vagyis azt, hogyan szervezték át portfólióikat a viharos időszakban. Az Occidental Petroleum és általában véve az energiaszektor részvényei népszerűek voltak a sztárbefektetők, vagyonkezelők, hedge fund menedzserek körében, a rég látott magasságokba emelkedő infláció és az emelkedő kamatlábak pedig a pénzügyi szektor részvényeit tette vonzóvá.
A Berkshire Hathaway 2,6 milliárd dollárt fektetett az első negyedévben a Paramount Global-ba, abban bízva, hogy a streaming piac feltörekvő szereplőjeként a vállalat képes a Netflix és a Disney+ szolgáltatásokkal felvenni a versenyt. Emellett hárommilliárd dollárért vásároltak a szerintük már elég sokat esett és problémákkal küzdő Citigroupba, viszont teljesen leépítették a maradék pozícióikat a Wells Fargo-ban. A Berkshire főrészvényese (Warren Buffett) szükségét érezte a kártyák újrakeverésének a gyógyszeriparban, a negyedév végén megvált az AbbVie és a Bristol Myers Squibb részvényektől, ugyanakkor a Keytruda rákgyógyszert gyártó Merckbe bevásárolt.
A három hónap alatt több mint 51 milliárd dollárt költött a befektetési társaság részvényvásárlásokra, amelyből 6 milliárd dollár jutott az Occidental Petroleum részvényeire. Március végén 363 milliárd dollár volt a holding által birtokolt részvények piaci értéke, ami 9,8 százalékos háromhavi növekedést jelent. Az elmúlt hónapokban jellemzően sokat eső tech részvények közül az Apple-t favorizálták Warren Buffették, de csak 4 millió darabbal bővítették a már meglévő portfóliójukat, így 891 millió darab Apple részvénnyel rendelkeztek, befolyásuk 5,4 százalék volt.
Az Occidental részvényekkel kapcsolatban inkább pesszimista volt a szintén veterán befektetőnek számító Carl Icahn, portfóliója közel 6 százalékát tette ki eddig a részesedés az olajtermelőben, a negyedév végére ezt teljesen lenullázta. A 22 milliárd dolláros részvénybefektetést menedzselő tőzsdecápa a jelek szerint kevésbé bízik abban, hogy Európa földgázbeszerzésében nőhet a cseppfolyósított földgáz súlya, máskülönben nem adott volna el a Cheniere Energy részvényeiből. A tőzsdeguru 65 százalékban ipar-túlsúlyos portfólióját egyébként nem rossz ötlet egy az egyben lemásolni, március végétől május 17-ig az Icahn által tartott részvények 1,8 százalékkal értékelődtek fel, miközben az S&P 500 index majdnem 10 százalékkal esett (az első negyedévben még döcögött a szekér, 2 százalékkal csökkent a nettó eszközérték, december végéhez képest).
David Einhorn hedge fund menedzser Icahnhoz és Buffetthez képest a fiatalabb generációt képviseli, az általa menedzselt Greenlight Capital az 1996-os kezdéstől évi 12 százalékos hozammal büszkélkedhet. Az 1,57 milliárd dolláros vagyont kezelő Greenlight egyik legnagyobb volumenű döntése a Tesla put opciók (árfolyamesésre fogadó pozíció) teljes leépítése volt, ezzel a portfólió 6 százaléka szabadult fel. A Ray Dalio vezette Bridgewater Associations sem nézte tovább tétlenül a Tesla részvények lejtőre kerülését , az év elejétől látott 36 százalékos árfolyamesésbe ők is beleadtak, a negyedév végén pedig kitették a sold out táblát a Tesla rubrikába. Dalio kifejezetten eredményes negyedévet zárt, a kezelt 17,2-ről 24,8 milliárd dollárra nőtt.
A Big Short film után közismertté váló Michael Burry befektetésialap-kezelő vállalkozása, a Scion Asset Management ezúttal sem bújt ki a szerepéből, 206 ezer darab put opció vételével az Apple ellen fogadott, így ez a pozíció a legnagyobb jelenleg a portfóliójában (közel 18 százalékot téve ki). Az Apple részvények idén 18 százalékos mínuszt mutatnak, ha Burry jól időzített, újra nagyot kaszálhatott a shortolással.
