Nehéz napokat él át a legnagyobb streamingplatform, ugyanis míg a koronavírus-járvány alatt sorra döntötte saját rekordjait a Netflix, mára a konkurencia is megnőtt, illetve a szolgáltató előfizetői tábora is csökkenésnek indult. Iparági szakértők szerint akár üzleti modelljének egyik alapkövét is újragondolhatja a társaság, ugyanis megfigyelők szerint valószínűtlen, hogy a jövőben is egész évadokat egyszerre publikáljanak a platformon. A mostani modell ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy a felhasználók szinte havonta ki-be lépkedjenek a Netfix ügyféltáborába, ami a cég számára üzletileg rendkívül előnytelen. Emellett a „mértéktelen fogyasztást” is növeli a Netflix mostani működési modellje – mondta Nick Cicero, a Conviva adatelemző cég stratégiai alelnöke. A szolgáltató ugyan a fogyasztókra bízza, hogy milyen gyorsan nézik meg az egyes epizódokat egymás után, de szétzúzza a „várakozás” élményét, magyarul azt, hogy a néző kíváncsian, izgatottan várja kedvenc tartalmának következő részét. A többi szolgáltató hétről hétre adja ki az újabb epizódokat, azaz hétről hétre egy adott időben „odaszögezi” a nézőket a készülékek elé. A Disney+, az HBO Max egy-egy műsora tehát több hétre leköti a közönséget, láthatóan csökken a lemorzsolódás – tette hozzá.

Netflix
Fotó: Shutterstock

 

A Netflix rajongótábora viszont megnézheti az őket érdeklő műsor teljes évadát akár két hét alatt, majd a hónap végén visszamondhatja az előfizetését, miközben a Disney+ modellje jobban elősegíti az egész éves szerződések megkötését is.

A kényszerű váltás már elkezdődött a Netflixnél annak ellenére is, hogy a hónap elején a csatorna egyik vezetője, Peter Friedlander azt mondta, alapvető szándékuk, hogy „a néző kezébe adjuk a döntés lehetőségét arra vonatkozóan, hogy mikor, mit és mennyi ideig kíván nézni”. Közben azonban a szolgáltató is belevágott az évadok felosztásába, ugyanis az „Ozark” negyedik évadát két részre osztották, és a „Stranger Things” utolsó két epizódját, beleértve a 2,5 órás finálét, július első napján teszik közzé. 

Alighogy bevezették, máris kudarcba fulladhat a jelszómegosztási díj bevezetése a Netflixnél

A jelszómegosztási díj bevezetését a pontatlan információk és az állami fogyasztóvédelmi hatóságok is hátráltatták a latin-amerikai országokban.

Korábban azonban ezeket a döntéseket Ted Sarados társ-vezérigazgató azzal magyarázta, hogy a Covid időszaka alatt nehezebb volt tervezni, illetve legyártani a produkciók folytatását. Kérdéses, hogy egy esetleges modellváltásra hogyan reagálnának a befektetők, meghozná-e a vételi erőt a papír piacán. Ami viszont biztos, hogy a többi technológiai papírral együtt mélyrepülésben van a Netflix-részvény, ugyanis a tavaly októberi, 690 dolláros szintek után alig jegyzik 170 dollár fölött.