Ha az amerikai versenyhatóság (Federal Trade Commission; FTC) valóban jogi úton kísérelné meg megtiltani a Microsoftnak az Activision Blizzard népszerű videójáték-gyártó 69 milliárd dolláros felvásárlását, a szoftvergyártó ügyvédek hadát bevetve áll a harc elébe – írja a Bloomberg.
Az FTC tisztviselői egyébként még csak most fejezik be a vizsgálatot, és csupán ezután tehetnek ajánlást az ügyben, ám a Politico november végén azt írta, hogy hajlanak a beavatkozásra.
A hírre természetesen nagyot zuhantak a játékgyártó részvényei.
Jennifer Rie, a Bloomberg Intelligence versenyjogi elemzője nem lepődne meg, ha az FTC bírósági eljárást indítana az üzlet megakadályozására, de megjegyezte, hogy a pert nehezen tudná megnyerni, és a Microsoft könnyen győzedelmeskedhetne.
A gond csak az, hogy az ügyvédek küzdelme várhatóan elhúzódna, miközben a Microsoft eredetileg június 30-ig kívánta lezárni a tranzakciót.
A Microsoft persze az FTC támadása esetén akár el is állhatna az ügylettől, ahogy 1995-ben is tette, amikor az amerikai kormány az Intuit számviteli szoftvergyártó vállalat felvásárlását blokkolta, a Gates pedig nem akart egy hosszas jogi csatározásba bonyolódni.
A legsimább út viszont az lenne, ha meggyőznék a Biden-kormányzatot, hogy állapodjanak meg a jóváhagyás feltételeiről.
A csillagállás azonban nem túl kedvező egy ilyen megállapodás számára, hiszen egy nemrég kipattant botrány ismét reflektorfénybe állította a szabályozó 2010-es egyezségét a Ticketmaster és a Live Nation Entertainment fúziójával kapcsolatban, amely utólag kudarcnak minősült, hiszen a Ticketmaster egyeduralkodóvá vált az amerikai jegyértékesítő piacon, amit jól illusztrált a cég online oldalának összeomlása a Taylor Swift legújabb turnéja iránti extrém érdeklődés következtében.
Bár a cég közleménye hekkertámadásra is hivatkozva magyarázkodott, de tény, hogy az amerikaiak online csak és kizárólag a Ticketmasteren keresztül tudtak (volna) jegyhez jutni.
Az FTC ezért várhatóan most egy darabig agresszívan lép fel a fúziókkal szemben, különösen a technológiai és digitális piacokon.
Az viszont mindenképpen a tranzakció mellett szól, hogy az Activision Blizzard bekebelezésével a Microsoft nem válna globális piacvezetővé,
csupán a videójáték-gyártók világpiacának harmadik legnagyobb szereplőjévé zárkózna fel, két ázsiai riválisa, a Tencent és a Sony mögé.
Az uniós és a brit versenyhatóság vizsgálatából mindenesetre az derül ki, hogy a szabályozókat főként az Activision Blizzard Call of Duty című játékának elérhetősége izgatja. Attól tartanak, hogy a Sony PlayStation konzolján nem lesz elérhető, csupán a Microsoft Xboxain játszhatnának vele a rajongók.
A Bloomberg szakértői szerint azonban ettől nem kell tartani, mivel egyfelől a Microsoft már fel is ajánlott egy megállapodást a Sonynak, amelynek értelmében
egy évtizedre elérhetővé tenné a Call of Duty-játékokat a PlayStation konzolon, bár még ki kell dolgozniuk a pénzügyi feltételeket.
Másrészt a Microsoft számára sem pénzügyi, sem stratégiai szempontból nem lenne értelme letiltani a PlayStationről a legnépszerűbb játékfranchise-t, mert több példányt adnak el a PlayStationön, mint az Xboxon, a PlayStation felhasználói nélkül egyszerűen nem érné meg a pénzét a felvásárlás.
Ráadásul egy ilyen lépés úgy feldühítené a játékosokat, hogy az porrá zúzná a cég megítélését.
Mivel a különböző vizsgálatok világszerte eltérő stádiumban vannak, a Microsoft valószínűleg először az Európai Bizottsággal tárgyalja meg a feltételeket.
Necces lehet a brit versenyhivatali jóváhagyás is, hiszen Londonban már nyilatkoztak, hogy számukra nem túl meggyőzők a Microsoft érvei a Call of Duty és a Sony ügyében, ezért
elképzelhető, hogy további lépéseket kérnek a cégtől.
A befektetők – úgy tűnik – meglehetősen óvatosan bánnak az Activision Blizzard részvényeivel, hiszen a Microsoft részvényenként 95 dollárért vásárolná fel őket, pénteki záróára mégis 76 dollár alatt maradt.
Warren Buffettnek is van a cégben egy 5,5 milliárd dolláros pakettje, amit amúgy még a felvásárlási akció bejelentése előtt kezdett el felépíteni.
Kérdés, mi történne, ha végleg kútba esne a tranzakció, először esni kezdene az árfolyam, az biztos. A Microsoftnak ugyanakkor ebben az esetben a körülményektől függően 2-3 milliárd dolláros – de minimum 2 milliárdos – kártérítést kellene fizetnie, ami idegnyugtatónak sem lenne utolsó.
Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy az elemzői konszenzus 92,29 dolláros célárral vételre ajánlja a papírt.
Buffett is azt mondta, hogy a részvények így is, úgy is többet érnek, mint 90 dollár, persze ő is megnyugtatóbbnak tartaná, ha birtokon belülre kerülne a Microsoft.
