Jócskán kiélezte a feszültséget a Deutsche Telekom (DT) és a berlini kormánykörök között, hogy egy – a Handelsblatt üzleti lap birtokába került – 2019-es szerződés szerint a vezető német távközlési cég és a kínai Huawei anno jó előre felkészült a várható amerikai szankciók által okozott nehézségekre – írta szerdán a lap, amely mind a cégvezetést, mind az állami tisztviselőket megkereste az affér kapcsán.

Deutsche Telekom - Bonn
Fotó: Picture alliance

A 2019. április 11-én aláírt megállapodásban ugyanis a két vállalat abban egyezett meg, hogy 

megelőzik a Huawei amerikai alkatrészeket tartalmazó termékeivel kapcsolatos potenciális ellátási kockázatot, és a kulcsjelentőségű berendezéseket a Huawei európai raktáraiban tárolják, sőt egyes termékeket elővigyázatosságból eleve a Deutsche Telekom raktárába szállítanak.

A szerződés – amely az egyik kikötés szerint két év elteltével automatikusan meghosszabbodik, így még jelenleg is érvényes lehet – a DT lengyel és osztrák leányvállalatai, illetve a Magyar Telekom alkatrészellátását is fedezte 

– tudta meg a lap.

A technológiai beszállítóval való kapcsolat bebiztosítása üzleti szempontból természetesen teljesen észszerű volt, ám mivel 

a DT-részvények 30 százaléka a német állam tulajdonában áll,

mégis diplomáciai viharokat okozhat.

A bonni székhelyű vállalat ugyanis a szerződéssel – annak ellenére, hogy nem sértett jogszabályt – szembement a német kormánnyal, amely erősen korlátozni akarja a kínai technológia részarányát a német mobilhálózatokban, sőt a már beépített alkatrészek eltávolítását is mérlegeli.

Emellett pedig Washington rosszallását is kivívhatja a cégcsoport, ami főként annak fényében kockázatos, hogy erősen függ az amerikai piactól, ottani leánya, a T-Mobile US a csoport legnagyobb profittermelője.

A szerződés aktív együttműködést jelent egy kiemelkedő értékű, ám rendkívül problematikus üzleti kapcsolat megóvása érdekében

– mondta a német lapnak Andrew Small, a Németország és az Egyesült Államok közötti politikai együttműködést segítő German Marshall Fund vezetője.

A megállapodás előzménye nyilvánvalóan a Huawei pénzügyi vezetőjének 2018. decemberi letartóztatása volt Kanadában, amit amerikai megkeresésre hajtott végre Ottawa. Washington szerint ugyanis a vállalat megsértette az Irán ellen hozott szankciókat. Később aztán a fogvatartott topmenedzsert csalással és technológiai lopással is megvádolták.

Az áprilisi időzítés viszont briliáns volt, hiszen egy hónappal később, 2019. május 15-én tiltotta meg Donald Trump amerikai elnök a tengerentúli cégeknek, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi vállalatokkal üzleteljenek.

A DT-nél nyilvánvalóan attól tartottak, hogy nehézségekbe ütközhet a hálózati alkatrészek beszerzése. 

A többi nagy német hálózatüzemeltető, valamint a Vodafone és a Telefónica is kapcsolatban maradt amúgy a Huawei-jel.

Azt pedig, hogy a kínai vállalat számára is stratégiai jelentőségűek voltak a német megrendelések, jól mutatják a megállapodásban foglalt fontos engedmények. Az egyik klauzula például kimondja, hogy a Huawei viseli az összes tartalék alkatrész tárolásával kapcsolatos költségeket, és ingyenesen visszaveszi a hálózati alkatrészeket, ha a Telekomnak még sincs rájuk szüksége.

Arra az esetre pedig, ha ténylegesen kémkedő vagy szabotázseszközöket, például úgynevezett hátsó ajtókat találnak a termékekben, a Huawei felső határ nélküli kártérítési kötelezettséget vállalt.

A megállapodás aláírása előtt amúgy mintegy 4000 Huawei-terméket vizsgáltak meg a DT szakértői.

A politikusokat azonban mindez nem nyugtatta meg.

Súlyos mulasztás a menedzsment részéről, hogy nem állt át időben az európai beszállítókra

– kritizálta a vállalatot Nils Schmid, az SPD külpolitikai szakértője, aki meghatározó szerepet játszott a berlini Huawei-vitában.

Távközlési berendezéseket szállítók globális piaci részesedése
 

A Deutsche Telekom vezetői ugyanakkor megdöbbenésüknek adtak hangot, miután úgy vélik, az államot képviselő felügyelőbizottsági tagok minden lépésükre áldásukat adták. 

A vállalati körökből kiszivárgó információk szerint ráadásul a Huawei termékei nemcsak olcsóbbak, hanem technológiailag is jobbak a versenytársak berendezéseinél.

A nyugati titkosszolgálatok mindazonáltal a kínai jogi helyzetre utalva, többször figyelmeztettek, hogy a kínai vállalatoknak együtt kell működniük a kommunista állam biztonsági szerveivel, ezért később például

korlátozhatják a szoftverfrissítéseket vagy a pótalkatrészek szállítását.

A jövőben sem számíthat sok jóra a nyugati világban a Huawei, várhatóan fokozódik az amerikai nyomás, hiszen ebben a kérdésben Joe Biden elnök is folytatja a Trump-kormányzat politikáját.

Nem csupán a Huawei-jel való közvetlen üzletelést akarják teljesen betiltani, hanem a Huaweit ellátó nemzetközi közvetítők vásárlásait is.

Legutóbb az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság tiltotta meg az amerikai mobiltelefon-szolgáltatóknak, hogy szövetségi támogatást használjanak fel a Huawei hálózati eszközeire.

Mark Warner, a washingtoni szenátus hírszerzési bizottságának vezetője pedig 

felszólította az EU-t, hogy működjön együtt az Egyesült Államokkal a kínai technológiai dominancia elleni küzdelemben.