A jegybanki szigorítások következtében meredeken emelkedő kamatoknak köszönhetően az elmúlt egy évben ugrásszerűen megnőtt a pénzpiaci alapok népszerűsége a befektetők körében. Az alacsony kockázatú és likvid, vagyis könnyen pénzzé tehető termékek a jelenlegi kamatkörnyezetben ugyanis tisztességes hozamokkal kecsegtetnek, még ha az elszabadult ellen nem is nyújtanak tökéletes védelmet.
A tőkebeáramlás az utóbbi három hónap során tovább gyorsult, és 2020 júniusa óta nem látott szintre emelkedett az Egyesült Államokban a Ned Davis Research (NDR) adatai szerint. Ebben a pénzügyi szektort megrengető régiós bankok kora tavaszi csődhulláma is szerepet játszott, így mostanra 5,3 ezer milliárd dollár parkol ilyen eszközökben.
Egyes befektetők arra számítanak – a korábbi tapasztalatok alapján nem alaptalanul –, hogy ez a jókora pénzmennyiség a piaci kockázatok alábbhagyásával és a befektetői hangulat javulásával előbb-utóbb visszaáramlik a részvénypiacra, ezáltal megtámogatva a eszközárak emelkedését.
Amikor a friss megtakarítások elárasztják a pénzpiaci alapokat, általában véve „a hangulat szempontjából az a befektetők kockázatos eszközökkel szembeni szélsőséges pesszimizmusát jelzi. A tőkemozgások felől nézve pedig potenciális vásárlóerőt jelenthet, amikor majd a befektetők kevésbé kockázatkerülővé válnak” – írta jegyzetében a Ned Davis Research, amit a Yahoo Finance szemlézett.
Az NDR szerint a mostani helyzet azonban merőben más, és egyáltalán nem biztos, hogy a korábban látott forgatókönyv érvényesül.
A befektetők ezúttal nem csupán a bizonytalan gazdasági környezet elől menekülnek fedezékbe ideiglenesen ezekkel az eszközökkel, hanem a magas, jelenleg is 4 százalék fölötti alapkamathoz igazodó, „rizikómentes” hozamok előnyeit igyekeznek kiélvezni.
Ehhez érdemes hozzátenni, hogy az amerikai tőzsdék éves átlaghozama hét százalék a sok évtizedre visszanyúló adatok alapján, ennek tükrében is vonzó a minimális kockázattal megszerezhető pénzpiaci hozam.
A pénzpiaci alapokban lekötött pénz egy lépéssel közelebb van a tőzsdézéshez, mint egy folyószámlabetéthez
– érzékeltette a helyzetet az NDR.
De még ha az itt fialó rendkívüli pénzmennyiség újra meg is indulna a tőzsdék felé, annak egyáltalán nem biztos, hogy olyan akkora hatása lenne a részvényárfolyamokra, mint azt sokan vélik. A pénzpiaci eszközök az amerikai tőzsdei kapitalizáció mindössze 13 százalékának felel meg, szemben 2009 és 2003 februárjával – két olyan időszak kezdetén, amikor többéves rali indult a börzéken –, amikor ugyanez az arány 46,9, illetve 24 százalék volt.
5,3 ezer milliárd dollárért már nem kapsz annyit, mint régen
– figyelmeztetett az NDR.
