Pikk-pakk, szétütötték a forintot, vérfürdő a devizapiacon
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA szerdai forinterősödés után jött a kijózanodás, csütörtökön már markánsan lefordult a magyar fizetőeszköz, ráadásul nemcsak a globális, hanem a régiós társaival szemben is.
A svájci frankhoz mérten gyengült a legnagyobb mértékben, mintegy 0,8 százalékkal a hazai pénznem, de például a cseh koronához viszonyítva is bukott 0,4 százalékot.
Az euró jegyzése is megugrott, délután 3 óra körül már 0,7 százalékos erősödéssel 364,4-nél járt a kurzus, ám korábban 365 forint fölé is betekintett.
A dollár is nagyot ment a forint ellenében, ugyancsak 0,7 százalékkal, 312,7-ig szökött fel a zöldhasú árfolyama.
A forint szempontjából most két, részben ellentétes folyamatot látunk. Az alacsony infláció lehetőséget ad az MNB-nek a kamatok óvatos csökkentésére, ami önmagában mérsékelheti a forint kamatelőnyét. Ezzel szemben a költségvetési helyzet rendezésére tett hiteles lépések javíthatják Magyarország kockázati megítélését és támaszt adhatnak a magyar devizának. A 7,5 százalékos hiány és az emelkedő államadósság azonban továbbra is komoly kockázat. A piac számára ezért most elsősorban az lesz fontos, hogy a meghirdetett konszolidáció valóban megjelenik-e a következő hónapok költségvetési adataiban
– mondta Eduard Kusala, a cseh AKCENTA CZ devizaelemző cég magyarországi piacért felelős kereskedelmi igazgatója.
Az Erste szerint pedig
a dollár erősödése és a gázárak emelkedése jelenti a legélesebb ellenszelet a magyar devizának.
A holland gáztőzsdén a földgáz spot jegyzése aktuálisan elérte 66,8 eurót megawattóránként, a határidős ár pedig 68,3 fölé került.
Megdöbbentő, hogy az áremelkedés év eleje óta már 141 százalék, hiszen a január még 27,64 eurós jegyzéssel indult.
A bérdinamika is lényegesen lassult júniusban a KSH közlése alapján: a korábbi hónapokra jellemző 8-9 százalékos ütem 7 százalékra fékeződött. Pénteken a júliusi külkereskedelmi forgalom lehet fontos jelzés, de meghatározó elsősorban majd az energiapiac és a Jackson Hole-i konferencia lesz.
Eközben az euró-dollár 1,165 körül táncol.
Az Európai Központi Bank (EKB) július 22–23-i monetáris politikai üléséről készült - frissen közzétett - jegyzőkönyvből kiderült, hogy a döntéshozók továbbra is nyitottak a monetáris szigorítás folytatására, annak ellenére, hogy egyhangúlag döntöttek az alapkamat változatlan szinten tartásáról. A tagok hangsúlyozták, hogy valószínűleg szükség lesz egy újabb kamatemelésre, hacsak az inflációs kilátások nem javulnak jelentősen, ugyanakkor nem vállaltak konkrét kötelezettséget a szeptemberi ülésre.
A kormányzótanács ugyanakkor úgy vélte, hogy a beérkező gazdasági adatok erős érveket szolgáltattak a szigorítási ciklus júliusi szüneteltetésére. A teljes infláció a májusi 3,2 százalékról júniusban 2,8 százalékra, míg a maginfláció a 2,6 százalékról 2,4 százalékra csökkent.
A béralakulás is további érveket szolgáltatott a kamatok változatlanul hagyása mellett. A munkaerőköltség-nyomás mérséklődik, és a munkaerőpiaci helyzet enyhülése csökkenti az energiasokk jelentős másodlagos hatásait. A döntéshozók megjegyezték, hogy ezek a hatások még nem épültek be a belföldi árakba és bérekbe, míg a hosszabb távú inflációs várakozások továbbra is nagyjából az EKB 2 százalékos célja körül alakulnak.
