Kína csendes AI-forradalma, az ázsiai óriás már nem hátrányból indul a sorsdöntő versenyben
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHa a befektetőket ma megkérdeznénk, melyik ország vezeti a mesterséges intelligencia versenyét, szinte mindenki az Egyesült Államokat említené. Nem véletlenül. Az elmúlt három évben a Microsoft, az Nvidia, a Meta, az Amazon és az Alphabet soha nem látott összegeket fordított AI infrastruktúrára.
A Big Tech vállalatok éves tőkekiadásai mára meghaladják a 400 milliárd dollárt, ennek jelentős része adatközpontokra, GPU-kra és AI fejlesztésekre irányul. Az Nvidia piaci értéke többszörösére emelkedett, miközben a befektetők gyakorlatilag korlátlan növekedést áraztak az AI hardverpiacába.
Csakhogy minden technológiai forradalomnak két jól elkülöníthető szakasza van. Az első az infrastruktúra kiépítése, a második pedig a technológia széles körű gazdasági alkalmazása. Egyre több jel utal arra, hogy míg az első szakaszt egyértelműen Amerika uralta, a másodikban Kína jóval erősebb pozícióból indulhat, mint azt a jelenlegi piaci árazások sugallják.
Kína már nem hátrányból indul az AI-versenyben
Az amerikai exportkorlátozások célja az volt, hogy megakadályozzák Kína hozzáférését a legfejlettebb AI-chipekhez. Rövid távon ez valóban lassította a kínai fejlesztéseket. Hosszabb távon azonban éppen az ellenkező hatást váltotta ki. A kínai vállalatok kénytelenek voltak olyan modelleket fejleszteni, amelyek lényegesen kisebb számítási kapacitással is versenyképes teljesítményt nyújtanak.
A DeepSeek megjelenése világosan jelezte, hogy nem feltétlenül az nyeri meg a versenyt, aki a legtöbb GPU-val rendelkezik, hanem az, aki ugyanazt a feladatot sokkal kisebb költséggel képes elvégezni.
Ez alapvetően változtatja meg az AI gazdaságtanát. Az első években mindenki a modellek intelligenciáját mérte. A következő években azonban sokkal fontosabb kérdés lesz az inferencia költsége, az energiafelhasználás és az üzleti megtérülés.
Ebben pedig Kína már nem hátrányból indul.
Az elmúlt évek ingatlanpiaci válsága után Kína gazdasági szerkezete látványosan átalakult. Az ingatlanszektor korábbi dominanciája fokozatosan háttérbe szorul, miközben a kormányzat tudatosan a magas hozzáadott értékű technológiai ágazatok felé tereli a tőkét.
A GDP növekedése ugyan mérséklődött a korábbi két számjegyű ütemhez képest, de továbbra is 4-5 százalék körüli, ami a fejlett világban kiemelkedőnek számít. Ennél is fontosabb azonban a növekedés szerkezete.
Az ipari termelés az elmúlt évben jellemzően 6 százalék körüli ütemben bővült, miközben a high-tech feldolgozóipar ennél is gyorsabban növekedett.
A stratégiai iparágakba irányuló beruházások több negyedéven keresztül kétszámjegyű emelkedést mutattak, miközben az ingatlanfejlesztések továbbra is visszaestek.
Ez pontosan az a szerkezeti átalakulás, amelyet a kínai vezetés már évek óta célként fogalmaz meg. Az állami ösztönzők, a kedvezményes finanszírozás és az iparpolitikai programok egyre nagyobb része a félvezetőgyártás, a mesterséges intelligencia, a robotika és az ipari automatizáció felé áramlik.
A mesterséges intelligencia hosszú távú nyertese valószínűleg nem az lesz, aki a legjobb chatbotot fejleszti, hanem aki a leghatékonyabban építi be az AI-t a gazdaság működésébe. Ebben pedig Kína kivételes helyzetben van.
A világ legnagyobb feldolgozóipari központja
Az ország továbbra is a világ legnagyobb feldolgozóipari központja. Az elektromos járművek exportjában világelsővé vált, az akkumulátorgyártás globális piacának több mint kétharmadát ellenőrzi, miközben a napelemgyártásban és számos ipari automatizációs technológiában szintén meghatározó szereplő.
Az AI ezekben az ágazatokban nem önálló termék, hanem termelékenységi eszköz. Optimalizálja a gyártási folyamatokat, csökkenti az energiafelhasználást, javítja a minőségellenőrzést és lerövidíti a fejlesztési ciklusokat. Minden egyes százalékos termelékenységjavulás óriási makrogazdasági hatással jár egy ekkora ipari bázis mellett.
Nem véletlen, hogy Kína ma már a világ legnagyobb iparirobot-felhasználója.
Az új robottelepítések közel fele kínai üzemekben történik. Ez különösen fontos egy olyan országban, ahol a munkaképes korú népesség évek óta csökken. A demográfiai kihívásokat egyre inkább automatizációval és mesterséges intelligenciával próbálják ellensúlyozni.
Az AI másik kulcsterülete a szolgáltatási szektor. Kína közel 1,4 milliárd fős belső piaca önmagában is hatalmas előnyt jelent.
A mobilfizetések aránya a világ legmagasabbjai közé tartozik, az e-kereskedelem penetrációja messze meghaladja a nyugati országokét, a logisztikai hálózatok pedig már ma is nagyrészt AI-alapú optimalizálást alkalmaznak.
A Tencent, az Alibaba vagy a ByteDance olyan integrált ökoszisztémákat épített ki, ahol ugyanazon platformon találkozik a fizetés, a kereskedelem, a kommunikáció, a szórakozás és egyre inkább a mesterséges intelligencia. Ez lehetővé teszi, hogy az új AI-szolgáltatások sokkal gyorsabban érjék el a tömeges felhasználást, mint a nyugati, széttagoltabb digitális környezetben.
Az SPB Heti Befektetői Fórumain (IC) az elmúlt hónapok során többször is visszatérő elem volt, hogy a kínai gazdaság stabilizációja fokozatosan egyre több makromutatóban jelenik meg. A feldolgozóipari PMI több alkalommal ismét az 50 pontos szint fölé emelkedett, ami a termelési aktivitás bővülését jelzi.
Az export a vártnál erősebb maradt annak ellenére, hogy az amerikai vámok és kereskedelmi korlátozások továbbra is jelentős bizonytalanságot okoznak. A high-tech export súlya folyamatosan növekszik, miközben a hagyományos, alacsony hozzáadott értékű termékek szerepe csökken.
Az ingatlanpiac helyett a stratégiai iparágakat finanszírozzák
A hitelkihelyezések szerkezete szintén átalakul. Az ingatlanpiac helyett egyre nagyobb finanszírozást kapnak a stratégiai iparágak, a fejlett gyártás és az innovációs projektek. Ez ugyan rövid távon nem oldja meg az ingatlanszektor problémáit, hosszabb távon azonban fenntarthatóbb növekedési modellt alakíthat ki.
Miközben Kína egyre inkább a költséghatékony AI alkalmazások felé mozdul el, az Egyesült Államokban új kérdések merülnek fel. A Big Tech vállalatok rekordméretű beruházásokat hajtanak végre, de a befektetők egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy mikor térül meg ez a több száz milliárd dolláros tőke.
Az adatközpontok energiaigénye gyorsan nő, a működési költségek emelkednek, miközben az AI-szolgáltatások monetizációja még nem minden esetben igazolja a beruházások méretét. Ez nem jelenti azt, hogy az amerikai technológiai vezető szerep megszűnik, de azt igen, hogy az infrastruktúra-építésből származó rendkívüli profitmarzsok idővel mérséklődhetnek.
Mindez azért különösen érdekes, mert a kínai technológiai vállalatok értékeltsége továbbra is jelentős diszkontot mutat az amerikai versenytársakhoz képest. A Hang Seng Tech index forward P/E mutatója még az idei emelkedés után is jóval alacsonyabb, mint az S&P 500 technológiai vállalatainak átlagos értékeltsége. Az Alibaba, a Tencent és a Baidu AI-fejlesztései egyre gyorsabban épülnek be az üzleti modellekbe, miközben a profitvárakozások fokozatosan javulnak.
A befektetők jelentős része továbbra is elsősorban a geopolitikai kockázatokat árazza, miközben kevésbé veszi figyelembe, hogy Kína a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásában olyan strukturális előnyökkel rendelkezik, amelyeket nehéz rövid idő alatt lemásolni.
Számos aduja van Kínának
A következő öt év AI versenye várhatóan már nem arról szól majd, hogy ki képes még nagyobb nyelvi modellt építeni. Sokkal inkább arról, hogy ki tudja ezt a technológiát a legolcsóbban, a legnagyobb méretben és a leggyorsabban beépíteni a gazdaság működésébe.
Ebben a versenyben Kína egyszerre támaszkodhat óriási belső piacára, fejlett digitális ökoszisztémájára, világelső ipari kapacitására, célzott állami iparpolitikájára és még mindig kedvező vállalati értékeltségeire. Az Egyesült Államok valószínűleg továbbra is az AI innováció első számú központja marad, de a gazdasági haszon egyre nagyobb része az alkalmazási rétegben keletkezhet.
Ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor a következő AI ciklus egyik legnagyobb befektetési meglepetését éppen azok a kínai technológiai vállalatok okozhatják, amelyeket a piac ma még továbbra is jelentős óvatossággal kezel.
