OTP: csökkent a nyereség, de javított éves célszámain a menedzsment

Mind az előző év azonos időszakának eredményétől, mind a tárgyidőszakra közzétett elemzői konszenzustól kismértékben elmaradt az OTP csoport konszolidált adózás utáni eredménye a második negyedévben, a tavalyi bázishoz mérten 7 százalékos volt az eltérés, míg az elemzői konszenzushoz mérten kevesebb mint 1,7 százalék volt a differencia. 

Az ág is húzza az OTP-t

A bank idei második negyedéves teljesítményét különösen két tétel sújtotta érdemben, 68,5 milliárd forinttal leapasztva a nyereségét.

•  Magyarországon a kamatstopjogszabály-változása miatt a második negyedévében  30,4 milliárd forintnyi negatív hatás merült fel; 
• Ugyanott a támogatott lakossági hitelek és ezek kamatkockázatára részleges gazdasági fedezetet nyújtó swap ügyletek valós értékkorrekciója az első negyedévben +22,6, míg a második negyedévben -20,9 milliárd forintot tett ki, így ez a tétel negyedéves (q/q) bázison 43,5 milliárd forinttal romlott, ami az adózás utáni eredmény q/q dinamikájára 39,6 milliárd forintnyi negatív hatást fejtett ki. 

A magyarországi csoporttagok által az első negyedévben egy összegben elszámolt banki különadók és az ehhez kapcsolódóan a tárgyidőszakban elszámolt csökkentések az adózás utáni eredményt - a társasági adóhatás figyelembevételével - 160 milliárd forinttal terhelték meg. A társasági adó előtt az elszámolt bruttó adóterhelés 175,7 milliárd forint volt, utóbbi összegből: 

• 35 milliárd forintot szedett be az állam a pénzügyi szervezetek különadója címén, melynek teljes éves összege az első negyedévben került be a könyvekbe;
• a 2026-os extraprofit adó 162,5 milliárd forintos teljes bruttó összegét szintén teljes egészében elszámolták az első negyedévben, s még akkor egy összegben került elszámolásra az első negyedévben, amit az év során várhatóan érvényesíthető levonás időarányos, első hat hónapra jutó része csökkentett. 

•  A magyar extraprofit adó első hat hónap során elszámolt összege 58 milliárd forinttal nőtt javarészt jogszabályi szigorítás miatt;
• a bankkártyás tranzakciók után fizetendő teljes éves tranzakciós illetéket a tárgyévet megelőző évi tranzakciós adatok alapján egy összegben, előre kell megfizetni, ennek az első negyedévben elszámolt összege 2 milliárd forint volt. 
• Felügyeleti díjak: a Bulgáriában és Szlovéniában a teljes évre vonatkozó, első félévben felmerült betétbiztosítási díjak adózás utáni eredményhatása 13,6 milliárd forint volt, figyelembe véve visszatérítéseket.  

Emellett negatívan hatott az is, hogy Ukrajnában a 2025-ben érvényben lévő 25 százalékos adókulcs 2026-tól 50 százalékra emelkedett a bankok esetében.  

Ezen kívül az egész első fél évben az eredmény- és mérlegdinamikákat jelentősen befolyásolta a forint euróval szembeni erősödése: a záróárfolyam 11 százalékkal, az átlagárfolyam pedig 8 százalékkal erősödött az előző év azonos időszakához képest.  

Javított éves kilátásain a bank

A menedzsment a féléves teljesítmény fényében egy ponton módosítja a 2026-os évre vonatkozó várakozásait: az első fél évben a nettó kamatmarzs elérte a 4,61 százalékot, ami meghaladja a 2025-ben elért 4,34 százalékos értéket, ezért a menedzsment most már a 2025-ös 4,34 százalékhoz képest magasabb marzsszintet tart elérhetőnek. 

Ennek megfelelően a menedzsment 2026-ra vonatkozó, módosított várakozásai az alábbiak: 

• A teljesítő hitelállomány organikus növekedési üteme árfolyamszűrten a 2025. évi 15 százalék körül alakulhat. 
• A nettó kamatmarzs meghaladhatja a 2025-ös 4,34 százalékos értéket.  
• A működési költség/bevételi mutató némileg meghaladhatja a 2025-ös 41,7 százalékos szintet. 
• A kockázati profil és a hitelkockázati költségráta a 2025-ös évihez hasonlóan alakulhat. 
• Végül a sajáttőke sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) mutatója a 2025. évi 21,6 százaléknál alacsonyabb lehet.

Még néhány szám

A második negyedévben az összes bevétel éves összevetésben 1 százalékkal, 757,87 milliárd  forintra nőtt. 

Ezen belül 

• a nettó kamatbevétel 13 százalékkal 541,4 milliárd forintra bővült, 
• a nettó díjak, jutalékok 152,4 milliárd forinton stagnáltak, 
• míg az egyéb bevételek 44 százalékkal, 64,1 milliárd forintra zuhantak.

Kedvező fejlemény, hogy a konszolidált teljesítő vállalati hitelek bővülése az első negyedévi 2 százalék után a második negyedévben 4 százalékra gyorsult árfolyamszűrten, és a lízing kitettségek is dinamikusan, 6 százalékkal bővültek a második negyedév során. 

A konszolidált ügyfélbetétek hat hónap alatt 6 százalékkal bővültek árfolyamszűrten. Ezen belül a lakossági betéti dinamika 5 százalékot tett ki, melyben meghatározó volt, hogy Magyarországon az első negyedévben 9 százalékkal nőtt az állomány, ezt követően 2Q-ban stabilan alakult.

Az OTP az egyes országokban

A magyar egység, az úgynevezett core üzletág összes bevétele 12 százalékkal, 282,1 milliárd forintra nőtt, míg a korrigált nettó profitja 21 százalékkal, 84,1 milliárd forintra esett. 

Az OTP core az első fél évben 70,1 milliárd forint eredményt ért el a leányvállalatoktól kapott osztalékok nélkül, melyre jelentős nyomást gyakoroltak a növekvő kormányzati terhek, valamint a részben szabályozói okok miatt magasabb kockázati költségek. 

 A legtöbb termékszegmensben töretlen volt a bank piaci részesedésének trendszerű emelkedése. 

A külföldi egységek között a legnagyobb profitbővülést a második negyedévben 43 százalékkal, 17,17 milliárd forintra hízó üzbég Ipotéka hozta, de jól szerepelt 18 százalékos növekedéssel,  és 56,1 milliárdos profitjával az orosz egység is. 

A legnagyobb, 48 százalékos nyereségcsökkenést pedig Ukrajnában szenvedte el a csoport, ahol a profit 8 milliárd forint alá esett be.