Elmúlt 16 év: a magyarok valamivel telerakták a spájzot, erre még a brókerek is felfigyelnek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHat év alatt több mint négyszeresére nőtt a magyar háztartások közvetlen tőzsdei részvényvagyona, amely 2026 első negyedévének végére megközelítette a 4 ezer milliárd forintot. A részvények aránya eközben először emelkedett 3 százalék fölé a lakosság teljes pénzügyi vagyonán belül – derül ki a K&H Értékpapír elemzéséből.
A friss adatok a magyar megtakarítási szerkezet lassú, de jól látható átalakulását jelzik. Miközben a háztartások teljes pénzügyi vagyona is jelentősen gyarapodott, a közvetlen részvénybefektetések ennél is gyorsabb ütemben bővültek.
A magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona a 2019 végén mért mintegy 63 ezer milliárd forintról 2026 első negyedévének végére 124 ezer milliárd forint fölé emelkedett. A részvényállomány növekedése tehát nem kizárólag az általános vagyongyarapodás következménye: a tőzsdei részvények súlya a teljes vagyonon belül is érdemben nőtt.
A részvényvagyon bővülését két folyamat segítette.
- Egyrészt új lakossági megtakarítások áramlottak a részvénypiacokra,
- másrészt a nemzetközi tőzsdék kedvező teljesítménye is felértékelte a már meglévő befektetéseket.
Ennek eredményeként a közvetlen részvények aránya a korábbi, hosszú időn keresztül jellemző 1,5–2 százalékos szintről 3 százalék fölé emelkedett.
„A részvényarány emelkedése kedvező változást jelez a hazai megtakarítási szerkezetben,
és a hosszú távú vagyonépítési szemlélet fokozatos térnyerésére utalhat. A pénzügyi ismeretek bővülése és a részvénybefektetések könnyebb elérhetősége hosszabb távon további lendületet adhat ennek a folyamatnak” – mondta Varga Dániel, a K&H Értékpapír szenior elemzője.
A látványos növekedés ellenére
a magyar háztartások részvénykitettsége nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsonynak számít.
Az Európai Unióban és az euróövezetben a közvetlen részvénybefektetések átlagosan a háztartások bruttó pénzügyi vagyonának mintegy 5 százalékát teszik ki.
A magyarországi, valamivel 3 százalék fölötti arány tehát még elmarad az európai átlagtól. A növekedés üteme ugyanakkor azt mutatja, hogy a hazai megtakarítások összetétele fokozatosan közelít a fejlettebb piacokon megfigyelhető mintákhoz.
A további növekedéshez jelentős tartalékot jelenthet, hogy a magyar háztartások mintegy 26 ezer milliárd forintot tartanak készpénzben és bankbetétekben. Ennek egy része természetesen a mindennapi kiadások fedezését és a biztonsági tartalék képzését szolgálja.
A hosszabb távon nélkülözhető megtakarítások egy részének befektetése azonban hozzájárulhatna a vagyon hatékonyabb gyarapításához. A részvényállomány elmúlt években tapasztalt növekedése arra utal, hogy egyre több magyar megtakarító ismeri fel ezt a lehetőséget, és vállal nagyobb szerepet saját pénzügyi vagyonának hosszú távú építésében.
Varga Mihály üzent a magyaroknak: 26 ezer milliárd forint sorsa még nem dőlt el
Újabb történelmi csúcsokat ért el a Budapesti Értéktőzsde (BÉT), amelynek teljesítménye nemcsak a befektetők, hanem a magyar gazdaság, a vállalatok és a lakosság számára is kedvező hatásokkal jár – erről beszélt korábban Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a BÉT ünnepélyes kereskedésindító csengetésén.
A jegybankelnök szerint a tőzsde eredményei összhangban állnak az MNB stabilitási célkitűzéseivel. Ennek alátámasztására felidézte, hogy az infláció júniusban 1,7 százalékra mérséklődött, a forint árfolyama a tavaly áprilisi 410 forint körüli euróárfolyamról jelenleg mintegy 360 forintra erősödött, miközben a nemzetközi tartalékok rekordmagasságba, 61 milliárd euróra emelkedtek.
