BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A magyarok alig vették az állampapírt Varga Mihályék sorsdöntő kamatdöntése előtt

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Egyre csökken a háztartások kereslete. Hétről hétre mérséklődik a lakossági állampapírok értékesítése. Hol van már a 86 milliárd forintos heti átlagérték?

Az augusztus 20-i ünnepnap miatt három naposra lerövidített 34. hét óta nem adott el olyan alacsony értékben lakossági állampapírokat az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), mint a múlt héten - derül ki az ÁKK közleményéből.

20240703_akk_002_VZ állampapír
Állampapír: egy hónapos mélypontra zuhant a lakossági értékesítés /  Fotó: Vémi Zoltán

Megint kevesebb lakossági állampapír fogyott

Szeptember harmadik és egyben az év 38. hetében ugyanis mindössze 35,34 milliárd forint ellenében vették a háztartások a lakossági államkötvényeket. 

A megelőző heteken időben visszafelé haladva összesen 

  • 38,75 milliárd forintért, 
  • 48,21 milliárd forintért, 
  • 59,71 milliárd forintért, 
  • illetve az említett csonkahéten 24,47 milliárd forintért 

halmozták fel a lakossági papírokat.

A legjobban persze a magunk mögött hagyott héten is a Fix Magyar Állampapírt vitték, 18,56 milliárd forint értékben, ami azonban csaknem 2 milliárd forinttal múlja alul a papír megelőző heti eladásait.

A második legnépszerűbb kötvénytípusért, a Magyar Állampapír Pluszért (MÁP Plusz) 7,37 milliárd forintot adtak ki a befektetők, ami majd egy milliárd forintos visszaesés heti bázison, s ráadásul komolyan veszélyezteti a MÁP Plusz második helyét a dobogón, hiszen Kincstári Takarékjegyből (KTJ) ugyanakkor majdnem ugyanannyiért vásároltak be a magánszemélyek, mint egy hete. A 7,31 milliárdos forgalom csupán 130 millió forintos csökkenést mutat.  

Figyelemre méltó, hogy az öt éves futamidejű MÁP Plusz népszerűsége messze nagyobb mértékben erodálódott, mint - a sorozattól függően - 1 vagy 2 éves takarékjegyeké.   

Folytatódott a lemorzsolódás

A futottak még kategóriában is nagy volt a relatív lemorzsolódás: a Bónusz Magyar Állampapír értékesítése 2,14 milliárdról, 1,56 milliárd forintra, míg a Prémium Magyar Állampapíré  100 millióról 80 millió forintra mérséklődött. Csoda, hogy ebből a típusból egyáltalán még bármennyit is vesznek, lévén a kamatozása az előző évi éves átlagos inflációhoz igazodik - plusz a sorozathoz tartozó kamatprémium -, tehát jövőre előreláthatólag jóval alacsonyabb kamatokkal kell megelégedniük a PMÁP vásárlóinak.    

Egyedül a nyomdai Magyar Állampapír Plusz (nyomdai MÁP Plusz) mutatott növekedést, ebből 460 millió forintnyi jutott el a háztartásokhoz, 110 millióval több, mint a 37. héten.

A kamatok csökkentése tehát megtette a magáét, vagy fogyóban a magánszemélyek befektethető pénzvagyona. Mindenesetre úgy tűnik, egyre kevesebb befektetést képes becsatornázni az állam saját finanszírozására a hazai lakosságtól, amit jól érzékeltet, hogy a fent említett havi értékesítési számok dacára az idei heti értékesítések átlaga egy hete még mindig 86 milliárd forint volt, amit nyilvánvalóan az év első fele húzott fel. Elég nagy tehát a kontraszt.

Az is érdekes, hogy az MNB mai, azaz keddi kamatdöntő ülése sem pörgette fel az ÁKK lakossági értékesítését, hiszen ahogy az idén már láthattuk, Varga Mihályék kamatcsökkentései szinte automatikusan csapódnak le az állampapírok kamatozásában is. Az elemzők egyébként a nemzetközi helyzetre tekintettel nem várnak kamatvágást a mai ülésen a csökkenő hazai infláció ellenére. Ezzel pedig ezek szerint a kötvényvásárlók is tisztában lehetnek.   

A lakossági állampapírok kamatai az elmúlt hónapokban több lépcsőben csökkentek: a FixMÁP kamatozása például a korábbi 7 százalékról előbb 6,5, majd 6, végül 5,5 százalékra mérséklődött. 

Közben már a bankbetétek is reálhozamot termelnek

A money.hu adatai szerint eközben hosszú idő után az infláció mérséklődésével újra olyan helyzet alakult ki, amikor egyszerű lekötött bankbetéttel is az áremelkedés ütemét meghaladó hozam érhető el. 

Miközben ugyanis augusztusban mindössze 1,3 százalékos volt az éves infláció, több egyéves betéti ajánlat 3,2–5,5 százalékos éves kamatot kínál. Adózás után ez akár 1–2,6 százalék körüli infláció feletti hozamot is jelenthet. Ez persze még mindig nem éri el a Kincstári Takarékjegy 4,5-5 százalékos kamatát, amely ráadásul szja-mentes. A jövőben azonban fokozódhat a verseny.

A legszomorúbb ellenben az a tény, hogy a magyar háztartások közel 22 ezer milliárd forintot tartanak készpénzben vagy folyószámlán, ami semmifajta hozamot nem termel a nép fiainak.

 

 

 

 

Szóljon hozzá!
Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.