Hatalmas leépítés a Covid-korszak nagyágyújánál - eljött az igazság pillanata, rengeteg közpénz válik hamuvá
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHónapokon át tartó kutatás-keresés után sem találtak vevőt a BioNTech bezárandó telephelyeire sem az iparági szereplők, sem a pénzügyi befektetők között, ezért az anno a Pfizerrel közösen Covid-vakcinát kifejlesztő és gyártó német vállalat kénytelen lelakatolni három telephelyét is: a baden-württembergi Tübingenben, a hesseni Marburgban és a rajna-pfalzi Idar-Obersteinben.
Tübingen a legnagyobb fiaskó
A fiaskót a biotechnológiai cég a kedvezőtlen piaci és beruházási környezettel indokolta, de mindenképpen egyfajta szegénységi bizonyítvány a német gazdaságra nézve.
A döntés mintegy 1800 munkavállalót érint, vagyis a vállalat teljes állományának közel egynegyedét.
Tübingen 2027 végén, Marburg 2028 elején, Idar-Oberstein pedig 2028 végén zárhat be.
A hír különösen kellemetlenül érinti a német államot, mivel a bezárásra ítélt tübingeni telephely eredetileg a BioNTech által később felvásárolt CureVac központja volt. Az mRNS-technológiára specializálódott utóbbi vállalat pedig a koronavírus-járvány idején Németország egyik nagy reménysége volt.
Az állam ezért 2020-ban 300 millió euróval szállt be a cégbe, majd további támogatások és kutatás-fejlesztési források révén összesen akár 550 millió eurónyi közpénz áramlott a vállalathoz.
A cél az volt, hogy Németország saját biotechnológiai bajnokot építsen fel és megerősítse pozícióját a gyógyszeriparban.
A befektetés azonban hatalmas kudarccá vált. Miután ugyanis a BioNTech 2025-ben felvásárolta a CureVacot, a német állam a CureVacban meglévő tulajdonrészéért cserébe csupán 0,6 százalékos részesedést kapott a BioNTech részvényeiből. Ezt a csomagot pedig sajtóértesülések szerint - a tőzsdei árfolyamból kiszámolva mindössze 130 millió euróért - értékesítik.
A cég Nasdaqon jegyzett részvényei ugyanis - bár idén eddig 2,5 százalékkal emelkedtek - a 2021 augusztusában elért 389 dolláros árfolyamcsúcsukról 99 dollárra estek vissza. A legfrissebb hírekre pedig kedden a tőzsdenyitás előtti elektronikus kereskedésben további 1,3 százalékkal, 97,8 dollárra gyengültek.
Csupán 130 millió euró térülhet meg tehát az eredetileg befektetett és támogatásként rendelkezésre bocsátott 550 millió euróból. Ergo a veszteség 420 millió euró, ami jelenlegi árfolyamon több mint 150 milliárd forint.
A közpénzek jelentős része tehát elpárolgott, miközben a létrehozni kívánt ipari kapacitások sem maradnak fenn.
Különösen élesen fogalmazott Ingmar Hoerr, a CureVac alapítója, aki a helyzetet nemes egyszerűséggel „toxikusnak” nevezte.
Hoerr elmondta, hogy a felvásárlás idején a BioNTech vezetői még egy olyan jövőképet vázoltak fel, amelyben a két vállalat technológiai és tudományos képességei egymást erősítik majd. Ehhez képest alig néhány évvel később a tübingeni központ bezárásáról született döntés.
Mi áll a BioNTech-krízis hátterében?
A bezárások hátterében ugyanakkor nem csupán a CureVac-integráció sikertelensége áll. A BioNTech - Karikó Katalin és kutatótársai szabadalmaira építve - a világjárvány idején a Pfizerrel közösen kifejlesztett Covid–19 vakcinának (Comirnaty) köszönhetően milliárdos nyereségeket ért el és gyorsan bővítette gyártókapacitásait.
Azóta azonban a vakcinák iránti kereslet meredeken visszaesett, ám a vállalatnak még nincs más, hasonló bevételt biztosító, széles körben értékesített terméke. A cég ezért
- a rákgyógyászati fejlesztésekre,
- az mRNS-alapú immunterápiákra,
- valamint az antitest–gyógyszer konjugátumokra (molekulatársítás)
helyezte a hangsúlyt.
Ez az átalakulás azonban rendkívül költséges. Az idei első fél évben a vállalat 1,35 milliárd eurós veszteséget könyvelt el az előző év azonos időszakában mért 802 millió eurós mínusz után.
A sztorihoz ad még egy vajszínű árnyalatot, hogy a vállalat ikonikus alapítói, a török származású Ugur Sahin és Özlem Türeci gyógyszerkutatók legkésőbb az év végéig távoznak, és újonnan alapított, Arife nevű cégükben folytatják munkájukat.
Egy azonban biztos, mégpedig hogy a CureVac-ügy alighanem a német iparpolitika egyik legköltségesebb és legvitatottabb befektetésének bizonyult.
