Robbanás előtt Franciaország, már a kötvények is vészjóslóak – Giorgia Meloni nyit utat Marine Le Pennek a hatalomba?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEgyre súlyosabb a bizalmi válság a francia kötvénypiacon. A 10 éves államkötvények hozama 4,9 százalék fölé, azaz több mint húszéves csúcsra ugrott. A befektetők rendkívül kockázatosnak tartják az országot, és csak nagyon magas kamat mellett hajlandóak kölcsönadni a francia államnak. A helyzet odáig eszkalálódott, hogy Franciaország ma már drágábban kap hitelt a piacról, mint a korábban gazdasági válságba süllyedt Görögország vagy Olaszország.
Robbanásveszély Franciaországban
A probléma hátterében a költségvetési fegyelmezetlenség és a tökéletes politikai bénultság robbanásveszélyes kombinációja áll, így aztán nem csoda, hogy a francia és a biztonságosnak tekintett német államkötvények (a bundok) hozama közötti különbség május óta a duplájára nőtt, s a Bloomberg szerint pénteken elérte a 152 bázispontot. A 2012-es eurózónás adósságválság óta nem láttak ilyet a befektetők.
Eközben a francia államadósság a GDP 119 százalékára duzzadt. Mivel pedig a kötvényhozamok megugrottak, az államnak egyre többet kell költenie pusztán korábbi adósságai törlesztésére, ami fojtogató örvénybe sodorja a költségvetést.
Ha lehet, még nagyobb gond, hogy a francia kötvénypiaci pánik kezd átterjedni a többi európai ország - főként például Olaszország - kötvénypiacára is, ami destabilizálhatja az egész eurózónát.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a Reuters szerint a Nemzetközi Monetáris Alap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) is jelezte: a piacok megnyugtatása a francia kormány feladata, Párizs nem számíthat arra, hogy az EKB automatikusan és feltételek nélkül megmenti a csődtől.
Úton a drasztikus megszorítócsomag
Minderre tekintettel Sébastien Lecornu miniszterelnök kormánya éppen a napokban nyújtotta be a parlamentnek a drasztikus, 54 milliárd eurós megszorítócsomagot tartalmazó 2027-es költségvetési tervezetet, melynek tárgyalása október 13-án kezdődik. Roland Lescure pénzügyminiszter szerint a csomag célja, hogy megfékezze az elszálló adósságspirált, és 2029-re a GDP 3 százaléka alá szorítsa a költségvetési hiányt.
A tervezet olyan radikális, hogy még az egykori Bokros-csomaggal is versenyre kelhet. Elképzelhető, hogy reagálnak majd rá a parlamenti pártok, s az ország jobbhoz szokott, nemtetszésüknek általában határozottan hangot adó társadalmi csoportjai. A nemzetközi sajtó már előre retteg az utcára vonuló franciáktól.
Egyebek között a kormány ideiglenesen befagyasztaná a nyugdíjakat, kivéve a legalacsonyabb, leginkább rászoruló rétegek nyugdíját. Ugyanez a sors vár a közalkalmazottak és a köztisztviselők fizetésére, de nem maradnak ki a jóból a magánszférában foglalkoztatottak sem, mérséklik ugyanis a vállalatoknak járó adó- és járulékkedvezményeket, amit az alkalmazottjaik után kapnak.
Szigorú korlátokat szabnának a helyi önkormányzatok költségvetésének is, és azt tervezik, hogy megfékezik az egészségügyi kiadások növekedését is.
Nem maradna változatlan persze az adórendszer sem. Az még hagyján, hogy az áfa-bevételeket 7 milliárd euróval akarják növelni, mivel nem az adókulcsok megemelésével érnék el a célt, hanem, hanem adminisztratív reformokkal és az adóbeszedési hatékonyság radikális növelésével. Persze a kisebb cégeknek hatalmas nehézséget jelent például, hogy az eddigi évi egyszeri bevallásról át kell állniuk - forgalomtól függően - a havi vagy negyedéves áfa-bevallásra és -befizetésre.
Két további adóterületen is jelentős bevételnövekedést terveznek:
- Személyi jövedelemadó (SZJA): az adóbevételek optimalizálásával és a 10 százalékos adóalap-kedvezmény plafonjának mérséklésével további 5,7 milliárd eurót (ebből a plafonmódosítás magában 1,4 milliárd eurót) kívánnak beszedni.
- Nagyvállalati különadó áthangolása: az elmúlt két évben a francia óriáscégekre kivetett rendkívüli különadót nem törlik el teljesen, hanem ehelyett 30 százalékkal mérséklik, hogy fenntartsák a költségvetési egyensúlyt, de ne fojtsák meg teljesen a versenyképességet.
A kormány számításai szerint ezen intézkedések nélkül a költségvetési hiány 2027-ben elérné a GDP 6,5 százalékát.
Ebbe belebukhat Lecornu kormánya
A tervezet elfogadása viszont rendkívül bizonytalan: mivel a miniszterelnöknek nincs többsége, szinte biztos, hogy a francia alkotmány 49.3-as cikkelyét kell majd alkalmaznia. Ez lehetővé teszi, hogy szavazás nélkül, elnöki rendelettel fogadjanak el törvényeket, viszont az ellenzék ilyen esetben a kormányt bizalmatlansági indítvánnyal megbuktathatja.
S, hogy ezt meglépik-e, afelől kevés a kétség. A francia nemzetgyűlésben tudniillik egyik politikai erőnek - makronista közép, radikális baloldal, Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés - sincs abszolút többsége. A kisebbségi kormányok folyamatosan megbuknak, ezért képtelenség tartós gazdasági reformokat bevezetni.
Ha pedig mégis túlélné a vitát a Lecornu-kormány, akkor sem lesz már hosszú életű, hiszen jövő májusban kerül sor a francia elnökválasztásra, amely elé meglehetős tanácstalansággal tekintenek a piacok a két legesélyesebb jelölt, Marine Le Pen és a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon gazdasági programjai miatt. A Le Figaro szerint Mélenchon például az adósság egy részének „elégetését” javasolta.
Marine Le Pennel kapcsolatban viszont megoszlanak a vélemények. A legnagyobb japán befektetési bank, a Nomura nemrég arról írt, hogy a pénzügyi piacok ma már sokkal nyugodtabban várják az európai jobboldali politikai erők - többek között Marine Le Pen - hatalomra kerülését, mint 5 éve, ami főként a szintén a radikális jobboldalról érkezett Giorgia Meloni olasz kormányfő prudens költségvetési politikájának a következménye.
