Éves átlagban 2,5 százalékos reálhozamot lehet elérni a júniusban bevezetendő, egyelőre névtelen állampapírral, tartósan
3 százalékos inflációval számolva. Ha elszáll az infláció, akkor az 1,7 százalékos kamatprémiumot kínáló ötéves Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) tulajdonosai járnak jobban.
Az, aki az egyéves állampapírt (1MÁP) veszi, és lejáratkor a hozammal együtt befekteti, 15,93 százalékos hozamot érhet el öt év alatt, de ezt gyakorlatilag el is visz az infláció.
A júniusban startoló új állampapírtól sokat remél az ÁKK
Fotó: Móricz-Sabján Simon
„A lakossági állampapír-állománynak az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által megcélzott 800 milliárd forintos idei bővüléséhez hozzájárulhat az új állampapír. Ahhoz azonban, hogy az öt év alatt tervezett duplázódás is megvalósulhasson, a bérnövekedési ütemnek is fenn kellene maradnia. A jelenlegi, nagyjából 6 ezermilliárd forintos lakossági állampapír-állomány a 23 200 milliárdos forintadósság egynegyede. A teljes 28 600 milliárdos adósság 5400 milliárdos devizarészét lehetne csökkenteni, ha 11 ezermilliárdra emelkedne a háztartások állománya”– mondta lapunknak Nyeste Orsolya, az Erste elemzője.
Szerinte az új kötvény sok kérdést vet fel, ezek közül az egyik az ÁKK terveinek a vállalati hitelezésre gyakorolt hatása. A bankok mostani 77 százalékos hitel-betét aránya még messze van a 100 százaléktól, de ha a belföldi megtakarítások ilyen arányban kerülnek az államhoz, akkor külföldi, jellemzően anyabanki forrásokra lesz szükségük a hitelintézeteknek – véli az elemző, aki szerint a magyarhoz hasonló felzárkózó gazdaságnak alapvető szüksége van külföldi forrásokra.
A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható
