Elsöprő növekedés a régióban

Hitel | Pénzügy

A kelet-európai vállalatok befektetési igényének növekedése a lízingpiacokon is tetten érhető. Hazánkban, Közép-Európa legnagyobb lízingpiacán 2003-ban 3,9 milliárd eurót helyeztek ki, míg Csehországban 3,4, Lengyelországban mintegy 2,5, Szlovákiában pedig mintegy 1,1 milliárd eurót. A kép azonban vegyes, hiszen Csehországban némi csökkenésről árulkodnak a számok az előző esztendőhöz képest, míg a magyar piac 24, a lengyel 21,5, a szlovák 13 százalékos bővülést produkált – vázolta fel a régióban zajló folyamatokat Nyerges László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Az összberuházásoknál a lízing részaránya mintegy 20 százalékot tesz ki mindegyik országban, szemben a Németországban tapasztalható 18, avagy az angliai 14 százalékkal.

A nyugat-európai lízingpiacok számára csökkenést hozott az elmúlt esztendő. A 26 országot tömörítő Európai Lízingföderáció (Leaseurope) 1300 tagja 193,9 milliárd euró értékben finanszírozott beruházást, szemben az előző évi 199 milliárddal. Ezen belül az ingatlanlízing közel 8, míg az összes többi berendezés- finanszírozás mintegy 2,5 százalékkal morzsolódott le. A kontinens négy legnagyobb szereplője (Nagy-Britannia, Német-, Olasz-, Franciaország) közül egyedül a német és a francia lízingpiac tudott szinten maradni, az olasz társaságok – főként az ingatlanlízing drasztikus visszaesésének eredményeként – 16,8, az angolok 8 százalékos visszaesést könyvelhettek el.

Az idei év azonban biztatóan indult, az első negyedév erősödést hozott szerte Európában, ám kérdés, hogy ez az elkövetkező hónapokban is folytatódik-e – mondta Nyerges László, hozzátéve: régiós szinten mindenképp. A legfontosabb lízingtárgynak Kelet-Közép-Európában a gépjárművek tekinthetők, míg az ingatlanlízing alig-alig fordul elő. A gépipari lízing is gyerekcipőben jár a térség országaiban, jóllehet a szakemberek jelentős növekedési potenciált látnak benne. A tavalyi magyar gépkocsi-eladási adatok egyébként uniós szinten kiemelkedőnek számítanak, hiszen több autó talált gazdára hazánkban, mint Nagy-Britanniában, avagy Franciaországban – emelte ki a főtitkár, aki fájlalja, hogy a szövetségen belül a térséget nem szerepe szerint kezelik. A föderáción belül most lezajlott elnökségváltás azonban egyúttal változást is hozhat a régió megítélésében. Az új elnök, Alain Vervaet – aki egyébként az ING Bank lízingcégének a vezérigazgatója – ugyanis máris fantáziát lát a közép-európai országok autófinanszírozásában – tudtuk meg.

A lízing törvényes keretei Közép-Európában alapvetően nem rosszabbak, mint nyugaton, jóllehet a szabályozások országonként változók. Mindenhol mások a felfogások arról, hogy mi is a lízing, és hogyan kell szabályozni – mondják a nemzetközi szereplők. A jogi biztonság a régióban garantálva van, és a kockázati elemek sem kiugróbbak, mint a nyugat-európai országokban. A piaci szereplőknek ugyanakkor olyan speciális tényezőkkel, mint a csalással, számolniuk kell – emelik ki a szakemberek az elmúlt évek tapasztalataiból. Ez főként a gépkocsilízingre jellemző – teszik hozzá.

Tény mindenesetre, hogy a kelet-európai piacon az osztrák lízingtársaságok szerezték meg a legnagyobb piaci részesedést. Ebben számos tényező játszott szerepet, de legfőképpen a földrajzi közelség. A bővülő piacból azonban a német vállalatok is profitálni akarnak. Ennek egyik példája a VR-Leasing tevékenysége, amely a kelet-európai üzletét többek között a VB-lízinggel egyesítette.

Az elkövetkező években konszolidációra számítanak a szakemberek a lízingpiacon, amelynek során a tisztán hazai vállalatok elveszíthetik jelentőségüket. Szlovákiában a piac 90 százalékán tíz szereplő osztozik, és közülük mindössze egy van szlovák kézben. A verseny erősödik, s idővel egyre több nemzetközi vállalat kapcsolódik be a vállalati finanszírozásba az ügyféligények növekedésével párhuzamosan – hangzik a jövőkép.

Vannak azonban, akik egy kicsit távolabbra tekintenek már. A VB-Leasing például már Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában tevékenykedik, mások Oroszország, Ukrajna és Románia piacain szeretnék megvetni a lábukat, bár mint fogalmaznak, a jogi biztosítékokon még van mit javítani.

Így nyaralnak a magyarok

Átlagosan 155 ezer forintot költünk egy-egy utazásra.

Drónok segítenek a balatoni vízimentésben

A drónok a tó közepéig képesek berepülni, akár óránkénti 70 kilométeres sebességgel.
Világgazdaság Piactér