Huszonkét előpénztár lesz

Biztosítás | Pénzügy

Nincs nagy érdeklődés az új egészségpénztárak iránt, igaz, a potenciális befektetők közül csak kevesen mondtak határozott nemet. A nemzetközi biztosítótársaságok hazai leányvállalatai várják a végrehajtási rendeleteket és a politikai helyzet stabilizálását.
Az egészségügyi miniszter bizakodó, s úgy látja, hogy a két hónapos csúszás ellenére is tartani lehet az új rendszer kiépítésének ütemtervét. A pénztárak 2009. február 1-jén megkezdhetik a működésüket – állítja Horváth Ágnes. A csúszás oka, hogy a december közepén elfogadott törvényt a köztársaság elnöke nem írta alá, azt megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek. A kormánykoalíció 12 pontban módosítva, február 11-én szavazta meg ismét a jogszabályt, amely alapján létrejöhet az egy biztosító-több pénztáras rendszer.
A soron lévő feladat most a 22, teljes egészében állami tulajdonú előpénztár létrehozása. Megkezdték e szervezetek vezérigazgatóinak a kiválasztását, akik a vegyes tulajdonú pénztárrá alakulásig irányítják az előpénztárakat. Közben angol nyelvre fordítják a törvényt, s készül a nemzetközi pályázat, amely arra hivatott, hogy megtalálják azt a tanácsadó céget, amelyik a lehető legoptimálisabb befektetőket képes kiválasztani. A nyáron és az ősz folyamán kétfordulós pályázatot írnak ki, majd a pénztárak 49 százalékos forgalomképes tulajdonrészét árverésre bocsátják. A nyertesek az 51 százalékos állami tulajdonossal jövő februárban alakítják meg a vegyes tulajdonú pénztárakat, márciusban kerül sor a tagtoborzásra (egy tagért legalább 12 ezer forintot kell fizetni), végül április 1-jén „élesben” indul az új rendszer. Az átalakítást a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként kormánybiztos felügyeli, személyéről hamarosan a kormányfő dönt.
A köztársaság elnökének kifogásaira a kormánykoalíció konszenzussal nyújtotta be módosító indítványait a parlamentnek e hónap elején. Ezekkel az egységes kockázatközösség fennmaradásának garanciáját azzal is erősítették, hogy a jogszabály preambulumában is leszögezték: az új rendszerben megmarad a szolidaritás elvén működő társadalombiztosítás, a létrejövő Nemzeti Egészségbiztosítási Központnak – ez a szervezet kezeli az Országos Kockázatközösségi Alapot (OKA) – mindenki kötelezően tagja lesz, akár maga, akár az állam fizeti utána az Országgyűlés által törvényben előírt járulékot. Ez utóbbit továbbra is az APEH szedi be és utalja át a Magyar Államkincstárnak. A járulékösszeg egy részéből az OKA központilag finanszírozza a drága gyógyeljárásokat, a járványügyet, s a megalakuló pénztárak beiktatásával ő utalja át a pénzt a gyógyintézményeknek. Ez fejkvóta alapján történik majd, amelyet a tagok kora, neme, az adott terület egészségügyi szükségletei és egyéb megbetegedési mutatók szerint számolnak ki. A törvény mellékletében egyébként tételesen felsorolták az OKA által központilag finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokat, s meghatározzák a pénztárak feladatait is. Ám ez utóbbiak a nagy értékű ellátásokért pénztári önrészt fizetnek az OKA-ba, így megoszlanak a beavatkozások költségei.

Szórakozás a nagyvilágban

A világ melyik nagyvárosában a legolcsóbb a bulizás és hol a legdrágább a mozijegy? Mi olcsó Moszkvában, és miért kell a zsebünkbe nyúlni Miamiban?

Anticiklikus irányba mozdul a fiskális politika

Az adócsökkentések és az akciótervek azonban továbbra is prociklikus hatást fejtenek ki.
Világgazdaság Piactér