Így kerülhetik el a tranzakciós adót

Pénzügy

A hatályos Munka törvénykönyve két módon teszi lehetővé a munkabér megfizetését, egyrészről készpénzben, másrészről bankszámlára történő átutalással. Bár a munkaszerződések, kollektív szerződések jellemzően rögzítik, hogy a munkáltató a munkabért átutalással fizeti meg, ezzel a munkáltató lényegében arra kötelezi a munkavállalóját, hogy saját költségére tartson fel bankszámlát – hangzott el a PwC Magyarország mai sajtóbeszélgetésén.


Az elmúlt hónapokban – a megnövekedett banki költségekre hivatkozva – számos munkavállaló szüntette meg bankszámláját és tájékoztatta arról munkáltatóját, hogy a munkabérét készpénzben kéri. A munkáltatók a munkabér fizetési kötelezettséget ilyen esetben – bankszámla hiányára hivatkozva – nem tagadhatják meg, és kötelesek arról gondoskodni, hogy a munkabért – a készpénzfizetésre vonatkozó szabályok szerint – a munkavállaló részére megfizessék. A készpénzfizetés viszont jelentős többletteherrel jár, hiszen egyrészről a készpénzt a pénzintézetből el kell hozni, másrészről a készpénzt a munkavállaló részére el kell juttatni és munkaidőben, a munkavégzés helyén részére át kell adni.


 “Álláspontunk szerint a jelenlegi munkajogi szabályozás nem teszi lehetővé, hogy a munkáltató arra hivatkozva szüntesse meg a munkaviszonyt, hogy a munkavállaló nem rendelkezik bankszámlával, és bankszámla hiányában arra sincsen lehetősége, hogy a munkavállaló munkabérét mindaddig visszatartsa, ameddig a munkavállaló ismételten nem nyit bankszámlát” – véli Szűcs László, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértő ügyvédje.
 
A jogszabály ugyanakkor azt nem teszi kötelezővé, hogy a munkáltató a munkavállaló bankszámlájára teljesítse az utalást. Amennyiben a munkavállaló egy közös „családi” bankszámlát jelöl meg, úgy az utalás arra is teljesíthető. Amennyiben a munkabér magyarországi bankszámlára kerül átutalásra, úgy a kifizetés a munkavállaló számára költséget nem okozhat.


A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában nem minősül költségtérítésnek az a bevétel, amelyet a munkáltató olyan szolgáltatás ellentételezése címén fizet, mely nem kizárólag üzleti kiadás. Üzleti kiadás lehet például egy kiküldetés során elszámolt szállásköltség, vagy a munkavégzés feltételét szolgáló toll, papír, számítógép beszerzése. A részben személyes szükségleteinek kielégítését is szolgáló költségtérítés-átalány munkaviszonyból származó bevételnek számít, mellyel szemben a költségnyilatkozat, vagy számla alapján számolható el. Amennyiben a bankszámlát nem kizárólag a munkabér felvételére nyitották, hanem arról rendszeresen átutalások, kártyával való fizetések valósulnak meg, és a bankszámlával kapcsolatban esetleg kamatbevétel is jelentkezik, a bankszámla vezetés költségét – költségtérítésként – elszámolni nem lehet, vagyis ezeket a tételeket kizárólag munkaviszonyos jövedelemként fizethetik ki.


 “A jelenlegi helyzet ellentmondásos és a munkáltatók nem igazán rendelkeznek hathatós eszközökkel ahhoz, hogy a nemzetgazdasági szempontból is káros, növekvő tendenciát mutató készpénzkifizetéseket visszaszorítsák. A kormányzat a vázolt problémák orvoslására több javaslatot is előterjesztett. Egyrészről a költségvetési törvényjavaslat szerint a tranzakciós adók nem terhelnék a kártyás fizetéseket, de napvilágot láttak azok az elképzelések is, amely szerint készpénz felvételét meghatározott összegig díjmentesen kellene biztosítania a bankoknak” – mondta Horváthné Szabó Beáta, a PwC Magyarország adóosztályának igazgatója.

Fájna a költségvetésnek az áfakulcs csökkentése

Még biztosan nem lesz univerzális áfacsökkentés, így legkorábban 2021-ben mérséklődhet az adókulcs.

Hibernálhatja a normalizációt a jegybank

A monetáris politika idén már nem változik érdemben az elemzők szerint, legfeljebb kisebb finomhangolás jöhet.
Világgazdaság Piactér