Az Y generáció fiatalabb és a Z generáció idősebb tagjai állnak a legjobban, ha pénzügyi edukációról van szó – legalábbis erre következtethetünk az OTP Bank Öngondoskodási Index 2018-as adataiból. A korosztályba tartozó megkérdezettek 66 százaléka otthon (azaz szülőktől, nevelőktől), 36 százaléka a felsőoktatásban tanult a pénzügyekről. Ehhez képest a vizsgált teljes lakosság átlaga 54 és 27 százalékban nyilatkozott úgy, hogy kapott pénzügyi oktatást otthoni vagy iskolai környezetben.
Nem pazarolnak
A 19-30 évesek nem tekintik magukat „pazarlónak” a többi korosztályhoz képest. Az Öngondoskodási Index erre vonatkozó kérdésére
sőt 13 százalékuk úgy érzi, hogy pénzügyileg még sokkal tudatosabb is másoknál.
Fotó: Shutterstock
Kevesebb pénzből gazdálkodhatnak
A fiatalok viszonylagos pénzügyi képzettsége ellenére, terveik fókuszában nem a kiszámítható jövővel, vagy a hosszú távú anyagi biztonsággal összefüggő célok állnak. Az elmúlt években olyan célokért sikerült félretenniük, mint a ruhatár bővítése, felújítása (34 százalék), az okostelefon, táblagép, számítógép, laptop vásárlása (31 százalék), nyaralás, belföldi vagy külföldi utazás (20 százalék).
Az Öngondoskodási Indexből emellett az is kiderül, hogy a 19 és 30 év közöttiek mekkora összegből tudnak e célokra megtakarítani: elmondásuk szerint a fiatalok átlagosan 159 707 forintot keresnek, ami 9 százalékkal kevesebb valamennyi korosztály 175 117 forintos átlagkereseténél.
Ez alapján nem meglepő, hogy a hosszú távú tervek jóval népszerűtlenebbek a fiatalok körében: lakásvásárlásra a megkérdezettek 12 százalék, váratlan helyzetekre 6 százalék, családalapításra 3 százalék tervez gyűjteni a megkérdezettek közül.
