A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint a tavalyi harmadik negyedévben 32,8 millió tranzakciót indítottak az azonnali fizetés rendszerben (AFR), ez 5,1 százalékkal haladta meg a második negyedév adatát, vagyis az első olyan negyedévét, amelyben már folyamatosan rendelkezésre állt a március 2-án elindított rendszer.
Ez persze nem meglepő, maga a jegybank is felhívta a figyelmet, hogy az ilyen típusú tranzakciók beküldése ugyan lehetővé válik, de bevezetésük a bankok üzleti döntéseitől függ.
Ennek ellenére halvány jelei már vannak annak, hogy az új megoldások javítják a statisztikákat.
Ha eközben a vállalati tranzakciók nagyobb arányban kerültek volna be a rendszerbe, az még nagyobb értékbeli növekedéssel járt volna, tekintve, hogy a teljes lakossági átutalási forgalom mindössze a 2,8 százalékát teszi ki a 155 ezermilliárdos negyedévi átutalási volumennek.
Fotó: Shutterstock
Igaz ez még akkor is, ha a statisztikákat a tízmillió forint feletti utalásokkal korrigáljuk, hiszen az azonnali fizetési rendszerben ezek az utalások sem lakossági, sem vállalati oldalon nem teljesíthetők.
Mindennek ellenére az azonnali átutalás nem szorul fokozottabb védelemre, ugyanis a statisztikák szerint a megoldás valóban áttörést ért el:
Az adatokat tovább böngészve azt is láthatjuk, hogy a lakossági átutalások körében bőven 90 százalékot meghaladó az azonnali fizetéssel teljesülő ügyletek aránya. A 10 millió forint feletti utalások kivételével a rendszerben lebonyolított tranzakciók értéke is meghaladja a 40 százalékos mértéket – más kérdés, hogy ha az előzetes piaci várakozások teljesülnek, és a szeptemberi változások jobban átalakítják a rendszert, akkor a korrigált tranzakciós érték aránya így is nagyobb mértékben nőhetett volna –, most a második negyedévi 43,1-ről 43,6 százalékra emelkedett az azonnali fizetések értékének aránya a korrigált átutalási forgalomhoz képest. Meglehet, a második áttörés így együtt jelenik meg a piacon a harmadik hullámmal: bár volt már korábban is kezdeményezés, ősztől élesedett az AFR fizetésikérelem-rendszere, és
A harmadik negyedévben 476 darab ilyen tranzakciót indítottak az ügyfelek 16 millió forint értékben.
Egyelőre kudarcnak bizonyul a másodlagos azonosító
Rendkívül rosszul teljesít az azonnali fizetési rendszer a másodlagos azonosítók használatában. Amikor a rendszert tervezték, nemzetközi tapasztalatok alapján arról beszéltek az illetékesek, hogy az igazi áttörést az hozza el, hogy az ügyfelek egymás mobilszámának vagy e-mail-címének megadásával indítanak átutalási tranzakciókat, ami jóval egyszerűbbé és népszerűbbé teszi ezt a pénzküldési formát. Ehhez képest a harmadik negyedévben regisztrált 32,8 millió azonnali fizetési tranzakcióból mindössze 9974 esetben használtak másodlagos azonosítót az ügyfelek a címzett azonosításához, és mindössze 628 millió forintot küldtek ily módon. Itt mindenképp szükség lenne a további népszerűsítésre, akár azzal is, hogy a pénzintézeteket is érdekeltté tegyék, hogy ezt a szolgáltatást ajánlják az ügyfeleiknek.
