A járványügyi intézkedések nyomán kerültek ismét előtérbe a tengerentúlon több évtizedes, részben „sötét múlttal” rendelkező, speciális célú akvizíciós társaságok (SPAC).
Egy ígérettel, hogy ha két éven belül nem találnak valami értékes felvásárlási célpontot, akkor visszakapják a tőkéjüket, meg kamatként némi aprót.
A Wall Street Journal szombati cikke példákat is sorol a SPAC előnyeire. Épp a héten kezdték a kereskedést a Hims & Hers Health, Inc. részvényeivel, melyeket nem a hagyományos kibocsátással (IPO) vezettek a New York-i tőzsdére. A San Francisco-i Telehealth startup, mely egy távegészségügyi platformot üzemeltet, tavaly októberben állapodott meg az 1,6 milliárd dolláros fúzióról az Oaktree Acquisition Corp. SPAC-céggel. És négy hónappal később, már a tőzsdén vannak a HIMS részvények.
Ahogy azt Andrew Dudum vezérigazgató és társalapító kiemelte: nagyjából 12-18 hónapig tartott volna a hagyományos tőzsdei bevezetés. És a megtakarított idő rendkívül értékes a vállalata számára.
Fotó: Shutterstock
A múlt század nyolcvanas éveiben – emlékeztet az amerikai tőzsdei lap, még „blind pools” (vakmedence) névvel illették ezeket a pénztemetőket, melyek úgy nyelték el a kisbefektetők megtakarításait, hogy a károsultak azt sem tudták megmondani melyik ágazat emelkedésében bíztak. A kilencvenes években és az ezredfordulót követően is többször forró piaccá váltak a SPAC-ek.
A nagy összeomlásokat követően ugyan valamelyest szigorodott a szabályozás, de még mindig afféle pénzügyi zavarosnak tartja a SPAC piacot Jay Clayton, az amerikai értékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC) volt elnöke. Szerinte aggályos, hogy a fúziókról zárt ajtók mögött döntenek, hogy az árazás nem kötődik eléggé a piaci kereskedéshez és hogy egy youtube klip elegendő a hosszú távú növekedési tervek bemutatására. A piac most arra számít, hogy majd rendet tesz ezen a spekulatív piacon a Biden elnök által a SEC élére jelölt Gary Gensler, aki a szigoráról közismert. Korábban a Libor manipulációkat leleplező nyomozást vezette, de döntő szerepe volt a pénzügyi „vadnyugatot”megregulázó, 2010-es Dodd-Frank Wall Street reform és fogyasztóvédelmi törvény előkészítésében is.
Az amerikai gazdagok most SPAC feliratú kalapokba gyűjtik az utca emberének pénzét. A Wall Street Journal szerint 300 SPAC keresi az akvizíciós célpontokat, mintegy 90 milliárd dollárnyi készpénzzel kitömve. És minden munkanapon elstartol 5 újabb SPAC.
Bár a SPAC piac az elnökválasztást követően megtorpant, de az újabb fiskális stimulus még tovább fújta a lufit. Biden gáláns segély csekkjei is ezt a piacot a fűtik, mert a kisbefektetőknek gyakran fogalmuk sincs, hogy mire költsék a pénzüket. Az üres tőzsdei társaságok kitalálják helyettük, hogy mibe fektessenek.
Mindeközben talán a tőzsde történetének egyik legveszélyesebb buborékja dagad. Mert még a 2008-as pénzügyi válságot gerjesztő jelzálogpiaci derivatívák mögött, a sok áttét árnyékában is megbújt valami valós értéke, egy nyilvánvalóan túlértékelt, de legalább létező ingatlan. Nos, a SPAC cégek olyan légüresek mit, a mélyűr. Nincs bennük más, csak a befektetők pénze.
