Jelentős változások léptek életbe ősztől a villanyszerelő szakma életében

PR
Egy nemrég hatályba lépett új törvény (a szerk.: a villanyszerelők bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló 219/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet) jelentős változást hozott szeptembertől a villanyszerelő szakma életében. A változások következményeiről és az új szabályoknak való megfelelés feltételeiről Gorda Zsolt, a KöBE biztosító innovációs és termékfejlesztési igazgatója mesélt nekünk.

Általánosságban elmondható, hogy mostantól a villanyszerelőknek felelősségbiztosítással kell rendelkezniük. Fontos azonban, hogy az új jogszabály nem generális jelleggel írja elő valamennyi villanyszerelő számára a felelősségbiztosítást, hanem számos tekintetben szűkítéseket, pontosításokat alkalmaz.

A kormányrendelet hatálya eleve kizárólag csak azokra a személyekre, illetve villanyszerelésre szakosodott gazdasági társaságokra terjed ki, akik jogosultságot szeretnének szerezni arra, hogy ún. csatlakozó-berendezéssel kapcsolatos tevékenységet végezhessenek. Ez tulajdonképpen és nagyon leegyszerűsítve, az ún. saját beruházás keretében végzett, elektromos hálózatra való csatlakozást, vagyis – a szó hagyományos értelmében – villanyóra bekötését, telepítését jelenti. Lényeges változás azonban, hogy a megrendelők (igénybejelentők) ilyen (csatlakozóberendezéssel kapcsolatos) feladatok ellátására mostantól kizárólag csak a hatósági nyilvántartásba bejelentett és jogosult villanyszerelőt, villanyszerelő vállalkozást bízhatnak meg a munka elvégzésével

– ismertette az innovációs igazgató a jogszabályi hátteret.

Gorda Zsolt, a KöBE biztosító innovációs és termékfejlesztési igazgatója

Mindez tehát azt jelenti, hogy 2017. szeptember elsejétől kizárólag minősített szakemberek, illetve minősített vállalkozások végezhetnek ilyen típusú bekötési tevékenységet. A műszaki biztonsági hatóság (gyakorlatban a területileg illetékes kormányhivatal) által vezetett nyilvántartás ugyanis, egyfajta minősítésnek feleltethető meg. A kormányrendelet előírásai szerint, csak olyan személy kerülhet be a nyilvántartásba és válhat jogosulttá az ott részletezett típus-tevékenységek elvégzésre, aki rendelkezik megfelelő szakmai képesítéssel és gyakorlati idővel. Rendelkeznie kell továbbá legalább egymillió forint biztosítási összegre megkötött felelősségbiztosítással is. Mindezeken túl nyilatkoznia kell arról, hogy az alkalmazott technológiához más jogszabályban előírt feltételeknek megfelel. Ez tehát összesen 4 darab különböző, egymástól teljesen független formai kritérium.

Felmerül a kérdés, hogy mire terjed ki valójában a villanyszerelői felelősségbiztosítás? A KöBE innovációs és termékfejlesztési igazgatójának elmondása szerint, a kormányrendeletben hivatkozott felelősségbiztosítás tartalmilag tulajdonképpen egy olyan szakmai felelősségbiztosítás, amely a biztosított által, a biztosított tevékenység, illetve szolgáltatás ellátása során közvetlenül okozott dologi, személysérüléses és sérelemdíj típusú követelésekre térít, amennyiben ezekért a károkért a magyar jog szabályai szerint is kártérítési kötelezettséggel tartozik. A közvetlen és direkt károkozáson kívül a biztosítás megtéríti a biztosított tevékenység hibás teljesítésével kapcsolatos megalapozott követeléseket is.

Fontos tudatosítanunk azonban, hogy a biztosító térítésének felső határa minden esetben a szerződésben foglalt biztosítási összeg. Vagyis azon szerződések esetében, ahol ezt a jogszabályban meghatározott minimális összegre kötötték, a biztosító káreseményenként legfeljebb egymillió forintot szolgáltat. Ez még abban az esetben is így van, ha a keletkezett kár mértéke ezt az összeget meghaladná. Nem véletlen tehát a jogalkotó azon szóhasználata, amellyel „legalább” egymillió forint értékű biztosítási fedezet meglétét írja elő. Természetesen ettől magasabb összegre kötött szerződésnek sincs semmi akadálya. A KöBE-nél az alap biztosítási összeg személyenként és káreseményenként egyéni vállalkozóként már évi 16.425 forintért elérhető, de akár ötmillió forintra is megköthető a biztosítás.

Szerencsére a szakmai felelősségbiztosítások tekintetében nincsenek különleges, vagy speciális elvárások, hogy biztosan térítsen a biztosító. Tulajdonképpen ugyanazok az általános szabályok érvényesek, mint amelyeket általában a vagyon-, vagy felelősségbiztosítások (pl. kötelező gépjármű felelősségbiztosítás) esetén már megszokhattunk. A legfontosabb ezek közül, talán a kárbejelentési kötelezettség. A biztosítási feltételekben foglaltak szerint a szolgáltatási (kártérítési) igényt a tudomásszerzést követően lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb kettő munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak, egyben lehetővé kell tenni, hogy a biztosító a kárigénnyel kapcsolatos körülményeket megvizsgálhassa.

Az innovációs igazgató meglátása szerint – elsősorban az európai uniós jogharmonizációs törekvések kapcsán – „a jövőben további szakmák tekintetében is várható lesz pl. a szakmai felelősségbiztosítások területét érintő újabb jogszabályok megjelenése. A piaci szereplők és a biztosítási szakma egyaránt üdvözlik ezt a típusú, egyre szabályozottabb jogi környezetet, amelynek köszönhetően a teljes ágazat, a szervezettség és szakmaiság egy újabb, magasabb szintjére léphet. Az ilyen típusú, átlátható szabályozottság gazdasági és társadalmi szempontból tekintett hasznossága megkérdőjelezhetetlen.”

További információk az alábbi linken!

14:37
Gazdaság

Elfogadták a jövő évi költségvetést

A 2019-es költségvetésről szóló törvényt Varga Mihály, annak ismertetésekor, a biztonságos növekedés büdzséjeként jellemzte.
09:56
Gazdaság

Lapos maradhat az amerikai hozamgörbe

Eltűnt az érdemi volatilitás az amerikai kötvénypiacról, a hozamkülönbözet pedig bő tízéves mélyponton van.
Világgazdaság Piactér