Mit tud róla, akit érint? – országos felmérés a hőszigetelésről

Nulla energiafelhasználású ház? Karnyújtásnyira van!

PR

Az idén még csak a hatósági épületekre bevezetett új, az eddigieknél jóval szigorúbb épületenergetikai szabályozás 2021-től már minden építkezésre vonatkozik, aminek a kulcsátadása ezután a dátum után várható – így nem nehéz megjósolni, hogy rövid időn belül az építkezők körében slágertéma lesz a hőszigetelés. Csakhogy a szabályozás változásairól még az sem rendelkezik megfelelő ismeretekkel, aki már érintett benne. A Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) ezért évek óta folytat ismeretterjesztő kampányt az energiatudatosság jegyében, s idén március 20. és április 20. között a fogyasztók széleskörű lekérdezésével jár utána, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek a szabályozás változásairól és a hőszigetelés témájáról.

Mivel egy-egy épület kulcsrakészre való kivitelezése legkevesebb egy-másfél évig, de jellemzően még tovább is eltart, könnyű belátni: a már folyamatban lévő építkezések igen tekintélyes hányada érintett az újfajta szabályozásnak való megfeleltetésben.

Fotó: VG / PR

A szigorúbb szabályok magyarázata, hogy az Európai Unió részben környezetvédelmi, részben energiagazdálkodási megfontolásból az összes energiafogyasztás 11 százalékos csökkentését célozta meg. Ennek a törekvésnek az egyik legfontosabb eleme, hogy 2020. december 31-től valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie.

A hőszigetelésről való gondolkodás régen és ma

A hőszigetelésről való gondolkodás sokat változott az elmúlt évtizedekben: eleinte a hőszigeteléstől elsősorban csak az épület állagmegóvását várták el, majd a hetvenes évek olajválsága – és vele a dráguló energia – fordította először a figyelmet a költséghatékonyság felé. A kétezres évek elejének ukrán gázvitájával az energiaellátás biztonsága ingott meg, és szembe kellett nézni annak hátulütőivel, hogy a felhasznált energia 70-80%-a importból érkezik. Ma pedig, amikor évről-évre saját bőrünkön érezhetjük a klímaváltozás hatásait, a környezettudatosság is bekerült a hatékony hőszigetelés melletti érvrendszerbe.

2015-ben az államilag támogatott épületenergetikai beruházásoknak, 2018-ban pedig minden új építésű épületnek a költséghatékony modellnek kell megfelelnie. 2019-től az újonnan épülő hatósági épületekre, míg 2021-től minden új épületre a közel nulla energiafogyasztású modell érvényesítése az előírás
Fotó: VG / PR

A szemlélet változásainak megfelelően változott az épületenergetikai szabályozás is, bár hazánkban a szabályozás megváltoztatásából szinte teljesen hiányzik a fokozatosság.

Gyorsan végbemenő változások

A 2015-ben és a 2018-ban bevezetett szabályok arról tanúskodnak, hogy az épületenergetikai törekvéseket a költséghatékony modell bevezetése vezérelte, míg a 2019-es és 2021-es rendelkezések a közel zéró energiafelhasználású modell bevezetéséről fognak szólni. Csakhogy a két modell bevezetése között van egy különbség: míg az elsőnél a terveknek kellett megfelelniük a szabályoknak, a második esetében az energetikai megfeleltetést a kész házra vonatkoztatják, s a használatba vételi engedély kiadásához kötik. A kettő keresztmetszetében pedig ott vannak azok az építkezések, melyek akkor kezdődtek el, amikor még elég volt a tervezőasztalon bizonyítani az energetikai szabványok meglétét, de kulcsátadáskor a használatba vételi engedély megszerzéséhez már a szigorúbb szabályozásnak kell megfelelniük.

Fotó: VG / PR

Az épületenergetikai szabványokat a ház- és lakásfelújításoknál is érvényesíteni kell, bár a szabályozás ez esetben megengedőbb: a teljes épület legfeljebb egynegyedét érintő, kismértékű felújítás során csak a felújítandó részre kell koncentrálni a megfeleltetésnél, míg a nagyobb felületet (például a homlokzatot) érintő felújításoknál már jóval összetettebb a szabályozás.

Csak 98% levegő kell a környezettudatossághoz

A környezettudatosságot és az energiamegtakarítás maximalizálására való törekvést már a hőszigetelő anyag megfelelő megválasztásával érvényesíthetjük: a 98%-ban levegőből álló, fokozott hőszigetelő képességű grafit adalékos polisztirolhab például a svájci Büro für Umweltchemie 2018-ban nyilvánosságra hozott, többszempontú elemzése szerint a teljes életciklusa alatt csak minimális környezeti terhelést jelent, és kifejezetten ökotudatos választás az építkezőnek.

Ahhoz, hogy az új előírásoknak megfeleljünk, a gazdaságos, korszerű polisztirol hőszigetelés vastagságát mindössze 5-10 cm-el kell növelni, ami egy építkezés egészéhez viszonyítva elenyésző összeggel növeli a teljes költségvetést. A vastagabb, hatékonyabb hőszigetelés hamar behozza az árát: alacsonyabb lesz a fűtésszámla, kevesebb légkondicionálási költséggel kell számolni, összességében csökken a környezetet is terhelő fűtési és a hűtési energiafelhasználás.

Fotó: VG / PR

A tervezett vagy folyamatban lévő építkezéshez és a felújításokhoz egyaránt hasznos iránytűt kínál a Hőszigetelj a holnapért! (hoszigeteljaholnapert.hu) honlap, melyen keresztül a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) ad tájékoztatást a környezet- és pénztárcakímélő polisztirol hőszigetelésről. A honlap címe beszédes: nemcsak a környezetterhelés csökkentésére való törekvést jelzi, hanem azt a tényt is, hogy a szabályozásban bekövetkező változások gyorsasága indokolttá teszi az időben cselekvést. Aki nem szeretne az utolsó pillanatban vészforgatókönyveken gondolkodni, az már a tervezőasztalon számol a szabványoknak megfelelő, hatékony hőszigeteléssel.

A Hőszigetelj a holnapért! kampány keretében indított felmérést április 30-ig kitöltők között 10 wellness hétvégét sorsolnak ki a szervezők!

https://pr.buildmarketing.hu/hoszigeteljaholnapert-meps

Óriási üzletre készül a Real Madrid és az Adidas

Minden idők egyik legnagyobb volumenű szponzori szerződésének megkötése előtt áll a futballklub és a sportszergyártó.

Nem az önéletrajzon buknak el az álláskeresők

A VG.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint a pályázók inkább az interjú során hasalnak el az álláskeresés folyamán. A cégek nem szeretnek visszajelezni.
Világgazdaság Piactér