A közgazdászok

Az euróövezet jövője Angela Merkel szerint

Már csaknem feladtuk a reményt, amikor megjelentek, igaz, eléggé rejtett formában: az euróövezet reformelképzeléseiről van szó, amelyeket Angela Merkel német kancellár végül mégsem a csúcstalálkozón elmondott beszédben vagy nyilatkozatban ismertetett. Ehelyett megengedte, hogy egy gyorsan összeollózott, távirati stílusú francia–német anyagot szivárogtassanak ki az állam- és kormányfők legutóbbi tanácskozása előtt.

A globális gazdasági növekedésre vonatkozó alku

Barack Obama a minap sikeresen magára vonta a világ figyelmét, amikor egy új „szputnyikmomentum” felbukkanásáról beszélt. Az amerikai elnök merész tervet vázolt fel az oktatás, az infrastruktúra és a technológia továbbfejlesztésére.

Észak-afrikai forradalmak: a diktatúra szegénysége

A humánerőforrások fejlesztéséről nemrég közzétett jelentésében az ENSZ kiemelte a Közel-Kelet és Észak-Afrika muzulmán államainak kiemelkedő teljesítményét. A humán fejlettségi index (HDI) listáján Tunézia a hatodik helyen állt 135 ország közül, utána következett Malajzia, Hongkong, Mexikó és India. Nem sokkal hátrább, a 14. helyen állt Egyiptom.

Az IMF hitelességén múlik minden

A korábbi francia pénzügyminiszter, Dominique Strauss-Kahn 2007-ben nyerte el kinevezését a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatói posztjára. A jelölését számos fejlődő állam ellenezte – nem a személye miatt, hanem mert az intézmény élére hagyományosan Európa állít vezetőt, míg a Világbank irányítását a kialakult konvenció szerint az amerikaiak által delegált személyre bízzák.

Vége lehet a kínai mérlegtöbbletek sorozatának

A kínai folyó fizetési mérleg többlete – amely a kereskedelmi mérleg többletének és a külföldi befektetések nettó jövedelmének összevonásából adódik – a világon a legnagyobbnak számít. A kereskedelmi többlete eléri a 190 milliárd dollárt, ehhez hozzájönnek az ország közel 3000 milliárd dolláros külföldi befektetési portfóliójának hozamai. Ezekből 316 milliárd dolláros külső egyensúlyi többlet adódik, ez megfelel az éves GDP 6,1 százalékának.

A feltörekvő Európa gazdaságainak újraindítása

Az 1997–98-as pénzügyi válság idején a nagyobb ázsiai államok kormányai sorra fogadkoztak, „soha többé” nem hagyják, hogy országaikat megalázzák a nemzetközi tőkepiacok. Ezért hozzáfogtak a strukturális gyengeségek kezeléséhez. Most Európának is lépnie kell.

Az új Európa meglepő ellenálló képessége

Két évvel ezelőtt az Európai Unió új tagállamai közül öt tűnt olyannak, mint amelyet letarolt a globális pénzügyi válság: a három balti állam, Magyarország és Románia. Ezekben szociális nyugtalanság és nagyarányú leértékelés fenyegetett. Aztán semmi. Ma ezek az államok pénzügyileg egészségesek, és a gazdasági növekedés útján haladnak, különösebb törés nélkül. A régi Európának tanulnia kellene az új Európa elhallgatott sikeréből.

Az adósságválság a demokráciára is súlyos veszély

A szuverén adósságok miatt az Európai Unióban kirobbant válság nemcsak az euró számára jelent súlyos veszélyt, hanem magára a demokráciára és a nyilvános elszámoltathatóságra is. Európa bajai és dilemmái jelenleg csak viszonylag kis államokra – Görögországra, Írországra és Magyarországra – korlátozódnak. Közülük azonban mindegyik olyan benyomást kelt, hogy a kormányuk csalt a demokratikus szerződés alapvető cikkelyeit illetően.
Világgazdaság Piactér