A közgazdászok

A hősnek tekintett vállalkozó veszélyes mítosza

November elején Monte-Carlo adott otthont egy tanácskozásnak, amelyen azt a kérdést feszegették, hogy miért nem tud Európa olyan lenni, mint az USA. A munkacsoport egyik témájának címe a következőképpen hangzott: „Szilíciumirigység: vajon Európa képes lesz-e valaha is felépíteni a következő médiaóriást?”

Monetáris járványzár a gyenge tagállamok köré

A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble előszeretettel bírál más kormányokat „felelőtlen” gazdaságpolitikájuk miatt. Legutóbb azonban épp a német kormány fecsegése taszította Európát egy újabb adósságválság szélére.

Hogyan korlátozná Roubini a szökőárként tomboló forró tőkét?

A feltörekvő gazdaságokba áramló tőke a korábbi évtizedekben óriási kilengéseket mutatott. Az elmúlt egy évben újabb boom szemtanúi lehettünk, amelynek során a tőke szökőár módjára öntötte el a feltörekvő országok piacait, ha azokról feltételezte, hogy makrogazdasági, politikai és pénzügyi szempontból erős alapjaik vannak.

Túladagolt harmonizáció

Az Európai Unió egységes belső piacának egyik fontos pillére a harmonizáció, ez első látásra értelmes dolog: könnyebbé teszi a tőke és a munkaerő számára a mozgást, hogy megkeresse a legjobb felhasználásának módját. A túlbuzgóságától vezérelve azonban néhány eurofil túllépett a gazdasági ésszerűség által diktált határokon.

"A bankok ragadozó jellegű hitelezési tevékenységet folytattak"

A jelzálogpiaci összeomlás súlyos kérdéseket vet fel a törvény uralmával kapcsolatban, amit minden fejlett, civilizált ország működési alapjaként tartanak számon. A jog uralmáról feltételezik, hogy védi a gyengét az erőssel szemben, szavatolva, hogy mindenki tisztességes elbánásban részesüljön. Amerikában, a subprime jelzálogválság nyomán azonban egyik követelmény sem teljesült.

Ami igazán megalázó Nagy-Britannia számára

Amikor a pénzügyi válság 2008 vége felé teljes erejével lesújtott, a világ országait két csoportra lehetett osztani. Az egyikben a vezetők felkészületlenül, sodródva akartak átevickélni a krízisen. Kínában viszont komolyan vették Milton Friedman és John Maynard Keynes intelmeit, amelyek szerint a fenyegető depresszió idején a kormányoknak be kell avatkozniuk a pénzügyi és a termékpiacokon az össz-kereslet fenntartásáért.

Melyik országok szerepelnek jól? A Harvard professzora megmondja

A globális pénzügyi válság elején még volt némi bizakodás, hogy a fejlÕdÕ országok el tudják kerülni a fejlett ipari államokat sújtó visszaesést, mivel ezúttal nem Õk követték el a pénzügyi túlkapásokat, sÕt pénzügyi alapjaik szilárdnak látszottak. A nemzetközi hitelezés megcsappanása és a kereskedelem összeomlása azonban a fejlÕdÕket ugyanolyan, lefelé tartó spirálba taszította, mint a fejlett államokat. Most változni látszik a helyzet.

Számít-e még, hogy mit tesz a Fed?

A nulla százalék közelében tartott irányadó kamatszint mellett az amerikai Fed és más központi bankok is vergődnek, hogy megtartsák befolyásukat. A tegezükben az utolsó szál nyílvesszőnek tekintik a kötvényvásárlások ellenében végrehajtott pénzkibocsátást, az úgynevezett mennyiségi enyhítést. Ez azonban csaknem ugyanolyan hatástalan, mint a többi eszköz, ráadásul az adófizetőknek idővel egy rakás pénzükbe kerülhet.
Világgazdaság Piactér