Egészségügy

Az izzadás víz- és sóvesztéssel jár

A szervezet só- és vízháztartása bonyolult és kényes élettani egyensúlyi helyzet, melyet számos szerv - a bőr, a tüdő, a vese, az emésztőrendszer -, de külső körülmények, környezetünk hőmérséklete és páratatartalma is befolyásolja. Ez azt is jelenti, hogy ha valamiért - mondjuk hasmenés miatt - kiszárad a szervezet, nemcsak vizet, de életfontosságú iont, elsősorban nátriumot, káliumot és klórt is veszít, amelyeket kívülről kell pótolni. Bonyolítja a helyzetet, hogy az aktuális állapottól - többek között az életkortól - függően más és más a szervezet folyadékmennyisége, ezzel együtt az -igénye is.

Nyílt napok a Korányi orvosaival

Hazánkban az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet szervezett az elsők között 2001-ben nyílt napot, tárta ki kapuit az egészséges lakossság előtt. Az intézet abban az évben ünnepelte alapításának centenáriumát. A kezdeményezés sikerét a mintegy 450 látogató és a pozitív visszhangok jelezték. A kedvező tapasztalatok alapján született meg az elhatározás, hogy a programot a kerületekben is folytatni kell, s a találkozásokat szűrővizsgálatokkal, egészségmegőrző tanácsokkal egészítjük ki. Az időben kiszűrt tüdődaganat ugyanis gyógyítható.

Helyzetjelentés a női emlődaganatokról

Az Országos Onkológiai Intézet munkatársai a Nemzeti Rákregiszter adataira hivatkozva arról számoltak be: az elmúlt években a női rosszindulatú emlődaganatos betegek száma nőtt, ugyanakkor a betegségben elhunytak száma csökkent. A hazai betegek gyógyítására a legkorszerűbb módszerek és készítmények a rendelkezésre állnak. A nyilvántartás szerint évente 30-34 ezer ember veszti el az életét valamilyen rosszindulatú daganat miatt, így hazánk e tekintetben világelső. Az egészséges nemzetért népegészségügyi program kiemelt szerepet szán a daganatos betegségek megelőzésének, szervezett szűrőprogram kezdődött az országban.

A koszorúér-betegség kialakulása és kezelése

A legtöbb fejlett ipari országban a szív- és érrendszeri betegségcsoport áll a halálozási statisztikák élén. Magyarország e tekintetben a nők körében a 6., a férfiak vonatkozásában a 7. helyen áll a világranglistán. A szív működéséhez szükséges oxigén- és energiaellátást a szív koszorúerei biztosítják. A szívbetegség leggyakoribb oka a szívizom elégtelen vérellátása, melynek hátterében a koszorúerek szűkülete áll. A betegség hatékony gyógyszeres kezeléssel, katéteres és műtéti eljárásokkal gyógyítható.

A törzskönyvezés változása az EU fényében

Ismert és általánosságban igaz az a megállapítás, hogy a gyógyszeripar az egyik legszabályozottabb (minden bizonnyal a legszabályozottabb) iparág. A mindenkori kormányok feladata, hogy a polgárok egészségét megóvják, gondoskodjanak megfelelő egészségügyi ellátásukról, és hatékony, biztonságos és jó minőségű gyógyszerekről. A gyógyszerek e három legfontosabb jellemzőjének ellenőrzésére tették kötelezővé a gyógyszerek kötelező engedélyezését, törzskönyvezését.

Fordulat a magas vérnyomás terápiájában

A magyar lakosság egészségi állapota 1970 és 1996 között folyamatosan romlott, 1996 óta a statisztikai adatok csekély mértékű javulást mutatnak. Ennek ellenére az Európai Unió (EU), de a közép-kelet-európai (KKE-) országok átlagértékeivel összehasonlítva is a magyar lakosságra jellemző az alacsony várható élettartam, ami nagy részben a szív koszorúér-betegségeinek és az agyérrendszeri történéseknek (stroke) magas halálozási arányszámaiból következik. Egy, közelmúltban végzett nemzetközi vizsgálat szerint a lozartán gyógyszerhatóanyag negyedével csökkenti a stroke előfordulásának gyakoriságát.

Eredményes volt a miskolci veseszűrés

A vesebetegségek a lakosság kis hányadát érintik ugyan, azonban az előrehaladott stádiumban felismert vesebaj az emberek életminőségét, életkilátásait alapvetően befolyásolja. A vesepótló (művese-) kezelést igénylő betegek száma évről évre 8-12 százalékal nő. A nyugat-európai országokban 2000-ben az 1 millió lakosra jutó művesekezelés 500-600 között volt, hazánkban ez az arány átlagosan 370. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ez a mutató tavaly 533 volt.

Van visszaút a klinikai halálból

A fejlett ipari országokban a halálozás 15-20 százaléka váratlanul következik be, a koszorúér-szűkületben szenvedők hirtelen halálozását 50-80 százalékra becsülik. Európában a kiképzett "laikusok" az újraélesztés alkalmazásával évente 120-135 ezer embert hoznak vissza a klinikai halálból.
Világgazdaság Piactér