Ipar

Új adó bevezetését tervezi a környezetvédelem területén a kormány. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) elképzelése szerint 2004-től fokozatosan lépne életbe a levegő-, víz- és talajterhelési díjból álló öko-, valamint az energiaadó. Hamarosan megkezdődnek az egyeztetések a termékdíjtörvényről, és folynak az előkészületek a betétdíjas szabályozásra is.

Az Európai Unió által támogatott nagy beruházások önrészének előteremtése és a fejlesztések levezénylése lesz az egyik fő prioritása a 2004-es évben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumnak (KVM) - fejtette ki lapunknak adott interjújában Persányi Miklós, a tárca vezetője. A minisztériumban folynak az előkészületek az ökoadó 2004 elejére tervezett bevezetésére, emellett a tárca a termékdíjtörvény módosításáról is egyeztetéseket kezd a társminisztériumokkal és az érintett szakmai szervezetekkel.

Újabb fordulóponthoz közeledik az Pest megyei regionális hulladékgazdálkodási projekt sorsa, amelynek befogadásáról ezúttal Kartalon tartanak helyi népszavazást. Sikeres referendum esetén a beruházás kivitelezését 2004 végén kezdenék el, ám egy újabb elutasító lakossági döntés következtében mintegy 3 milliárd forint európai uniós támogatás veszhet el, igaz, további helyszínek vizsgálata is folyamatban van.

Befejeződött a regionális hulladékgazdálkodási tervek kidolgozása, amelyeket a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) miniszteri rendeletben hirdet ki szeptember elején. Az ország valamennyi térségére kiterjedő tervek szerint 2008-ra a hazai hulladékgazdálkodás mintegy 100 regionális lerakóra épül majd. A komplex hulladékkezelők egy része már elkészült, vagy előkészítés alatt áll, s a további lerakók helyének kijelölésével párhuzamosan a bezáró korszerűtlen települési szeméttelepek rekultiválásáról is gondoskodni kell.

Egymilliárd forintot fordít az idén az országban található környezetszennyezések felszámolására a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM). Az állami szervezetek az elmúlt hat évben 56 milliárd forint ráfordítással összesen 230 területet tettek rendbe, de a környezeti kármentesítési program végrehajtásának teljes költségigénye 2030-ig elérheti az ezermilliárd forintot, amelynek 40 százalékát teremtenék elő közpénzből.

Az egyszer használatos eszközök térnyerése következtében az elkövetkező években tovább növekedhet a kórházakban keletkező veszélyes hulladék mennyisége, amelynek jelentős részét, szelektív gyűjtés ellenére is, csak égetéssel lehet ártalmatlanítani. Jogszabály készül a lakossági gyógyszerhulladék visszagyűjtésének szabályozására is, amelyet a kormány várhatóan még az idén elfogad. A visszagyűjtés központjai a patikák lesznek, a hasznosítás és a megsemmisítés költségeit pedig a gyógyszergyártók állnák.

Egyre több nyomtatógyártó fordít figyelmet a kiürült patronok újrahasznosítására, ám a cégek között bizonytalanságot okoz, hogy az erre vonatkozó szabályozás nem egyértelmű. A festékkazetták újratöltésével és felújításával foglalkozó kis és közepes cégek megjelenése a piacon jelentős bevételkiesést okoz a gyártóknak, amelyek különféle technikákkal próbálnak védekezni a konkurenciával szemben.

A határokon átnyúló hulladékkereskedelem egyes területein felfutást eredményezhet az elkövetkező években a szelektív gyűjtés és a hulladék-újrahasznosítás várható bővülése. A hasznosítási célú hulladékok exportját és importját segítené a jogalkotó is, amely elfogadás előtt álló kormányrendeletében megszüntetné a nem veszélyes hulladékok nemzetközi kereskedelmének regisztrációs kötelezettségét.