Makrogazdaság

Hogyan vehetünk majd búcsút a forinttól?

Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet az európai monetáris rendszerbe való belépésünkkel kapcsolatos gazdasági hatásvizsgálatokat végzett. Ezek eredményeit ismertetjük az alábbiakban.

Magyarország és az Európai Unió

Az uniós csatlakozás felé közeledve egyre többször vetődik fel az összehasonlítás igénye. Vajon milyen a helyzet egyes kritikus vagy éppen büszkeségre okot adó területen az Európai Unióban? Erre csak a számok adnak objektív választ. A Központi Statisztikai Hivatal által indított sorozat első négy része a kisvállalkozásokkal, a nők demográfiai és munkapiaci helyzetével, a lakáshelyzettel, illetve a termelékenységgel foglakozik.

A változás állandósága

1998 óta nem zárult úgy esztendő, hogy a közzétett fizetési mérleg idősorok rövidebb-hoszszabb időszakra visszatekintve ne változtak volna. S bár minden évben más és más konkrét oka volt a felhasználók és a statisztika összeállítói számára egyaránt kényelmetlenséget okozó viszszamenőleges adatrevízióknak, egyvalamiben minden eset megegyezett: a minél jobb minőségű statisztika közzétételének szándékában. Ez vezérelte a fizetési mérleg statisztikákat összeállító jegybankot a múltban, és ez vezérli a jövőben is.

Monetáris politika 2003 elején

A gazdaságpolitikának meg kell haladnia azt az immár több évtizedes gyakorlatát, amely az inflációt - a fiskális kiigazítás mellett vagy helyett - a belső és külső egyensúly helyreállításának eszközeként használta. Nemzetközi összehasonlításban nagyon is sikeresnek mondható a közvetlen inflációs célkövetés rendszerének hazai működése, épp ezért nincs ok a monetáris politika eddigi irányvonalának feladására. A tények nem igazolják, hogy az eddigi antiinflációs politika vállalhatatlan terheket rótt volna a magyar gazdaságra, ugyanakkor el kell dönteni, hogy a jövőben az árfolyamrendszer védelme vagy az antiinflációs politika folytatása az elsődleges.

Átalakul a fedezetértékelési rendszer

Közel egyéves munka után várhatóan 2003 áprilisában az MNB-ben befejeződnek azok a fejlesztések, amelyek megteremtik a napi és összevont fedezetértékelés bevezetésének feltételeit. A fejlesztések során az MNB arra törekedett, hogy a jegybank és az ügyfelek igényeinek egyaránt megfelelő fedezetértékelési rendszert alakítson ki, amely hatékonyan kezeli a fedezett hitelügyletekkel kapcsolatos kockázatokat. A rendszer kialakításánál fontos szempont volt az Európai Központi Bank (EKB) fedezetértékelési elveinek való megfelelés, így az MNB a monetáris uniós (GMU-) csatlakozásig már nem tervez jelentősebb átalakításokat.
Világgazdaság Piactér