Makrogazdaság

Miért nem népszerű a viber?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) immáron két éve üzemelteti a banki átutalások tárgynapi teljesítését lehetővé tevő rendszerét, az ezen keresztül bonyolított tranzakciók volumene azonban egyelőre elmarad az optimális szinttől. Szakértők szerint ennek oka a magasabb díjszabás mellett a kereskedelmi pénzintézetek ellenérdekeltségében keresendő. Az MNB törekvései szerint a jövőben ha nem is minden, de a nagyobb volumenű átutalások a valós idejű rendszeren keresztül kellene bonyolódjanak.

Bevezette T+3 szolgáltatását a Keler

Hosszas előkészítést, egyeztetést és felkészülést követően a Keler a piaci szereplőkkel közösen döntött a T+3 napos elszámolási ciklus 2002. novemberi bevezetéséről. Ennek eredményeként 2002. november 18-tól kezdődően a tőzsdei azonnali elszámolás a korábbi öt helyett csupán három napot fog igénybe venni. Közös érdek, hogy a magyar piac minél hamarabb átvehesse azokat a nemzetközi szabványokat, melyek az egységes piacok kialakulását elősegítik, s önmagukban hordozzák a további fejlődés lehetőségét.

Változik a fizetési mérleg statisztikája

A következő két évben - két lépcsőben - jelentős változtatásokat hajt végre a Magyar Nemzeti Bank a fizetési mérleg összeállításának módszertanában. A változtatások megteremtik a nemzetközi összehasonlítás lehetőségét, és a hazai makrogazdasági statisztikákkal való összhang is teljes lesz. Az új módszertannal összességében nagyobb folyó hiányt mutat majd ki a jegybank, de a nemzetgazdasági pozíciók nem változnak.

Erős, differenciált konvergencia várható

Magyarország csatlakozáskori helyzete sok tekintetben a három mediterrán államéhoz hasonló. Görögország 1981-ben esedékes csatlakozása után (1982-1983-ban) az történt, hogy - mialatt az Európai Unióban az infláció mértéke csökkent - a görög számottevően megugrott, és csak 1984-től kezdett el párhuzamosan haladni a közösségi mutatóval. Spanyolország és Portugália esetében is az ezt követő (1987-1991 közötti) években figyelhető meg egy a görögöknél kisebb mértékű, ám az EU átlagát némileg meghaladó árindexütem-növekedés. Mi várható Magyarországon az egyes piacokon?

Okoz-e inflációt az EU-csatlakozás?

Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet folyamatosan vizsgálja az EU-csatlakozás során várható gazdasági hatásokat, így a bekövetkező inflációs trendeket, a magyarországi árszintek szükségszerű változásait. Az a tanulmány, amelyet most ismertetünk, az Európai Bizottság közgazdasági és pénzügyi főigazgatósága által 2001 júliusában publikált belső elemzés alapján készült.

A megtakarítások nyomában

Szeptemberben megtörtént az, amire több mint egy évtizede nem volt példa: a háztartási szektor nettó hitelfelvevővé vált, 24 milliárd forinttal több kölcsönt vett föl, mint amennyit folyó jövedelméből megtakarított. S nem csupán egyetlen hónap kiugró adatáról van szó, mivel a megelőző hó tendenciái egyenesen vezettek a megtakarítói pozíció eltűnéséhez.

Elkezdte működését a CLS Bank

Az ősz talán legfontosabb, a devizakereskedelmet érintő hírének tekinthető, hogy 2002. szeptember 9-én megkezdte működését New Yorkban a CLS Bank - Continuous Linked Settlement Bank International -, azaz a folyamatos kapcsolt kiegyenlítésekre világméretekben szakosodott bank.
Világgazdaság Piactér